Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

2-2 GOLDZIHER IGNÁCZ. zunk, nagy hatással volt reá a keresztyénség; nem ugyan maga az egyházi keresztyénség, hanem az egyházon belül "kifejlődött, néha az egyháztól is szabálytalannak tekintett mozgalom. Más helyen

1 reámutattam arra, hogy mily hatással lehetett a dzikr ájtatos ajakkultuszában kimerülő kóborló dervisség kifejlődésére Syriában az euchitáknak, syrül mcszallejánc (messaliani), azaz imádkozóknak nevezett kóborló barátok szemlélése. Ezeknek tana abból állt, hogy az imádkozás a vallásos élet minden egyéb nyilatkozásánál előbbre való. Minden földi javakat elvetettek maguktól ; csakis koldulással és imádkozással foglalkoztak. E secta a IV. században keletkezett Mesopotámiában, és Syriában még a IX. században is fennállott. A muhammedán dervisek életmódja mintegy hű tükörképe annak, a mit a messaliani koldusokról olvasunk. A Syriában keletkező dervisségre döntő hatással lehetett az ő utánzásuk. A keresztyén befolyás továbbá azon nagy csomó ujtestamentumi mondásban nyilvánul, melyekkel a szúfiság alapigazságai között találkozunk. így p. o. — hogy a sok közül egyet említsek — a szúfi életmódra alig volt valamely tan mélyebb hatással, mint a Máté-evangéliom VI. 25—34., Lukács XII. 22—30., mely mondások a szúfiság régi nyilatkozataiban némi csekély változattal vannak érvényre emelve. E forrás azonban inkább a szúfi gyakorlatra, mintsem elméletére szók Belőle merít, úgyszólván, a nepszerű szúfiság: e mozgalom első fejlődési rétege. Nagy szabású hatást a szúfi elméletek fejlesztésére, ugyancsak keresztyén környezetben az újplatonikus rendszerek gyakoroltak. Már a szúfiság első tudományos ismertetője Tholuck August figyelmét sem kerüli ki e fontos vallástörténeti: tény,

2 melynek pontosabb felderítése azonban korszakunkra maradt, midőn különösen Merx Adalbert ujjal mutathatott rá a syr egyház egy gnostikus tanítójára, kinek tanai a szúfiság irányítására döntő hatással voltak.

8 1 Materialien zur Entwickelungsgeschichte des Sufmmus, W. Zeitschr. f. d. Kunde des Morgenl. XIII. köt. (1899) 39. 1. * Szufismus, sive Theosophia Persarum pantheistica (Berlin 1831). 3 Idee und Grundlinien einer allgemeinen Geschichte der Mystik. (Heidelberg, 1893.) [890]