Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
A BUDDHISMUS HÁTASA AZ ISZLÁMRA. szávai, mely eszmecsere tárgya nem egyéb, mint a vegetáriánus életmód, melyet philosophus költőnk erősen véd és ajánl azok ellenében, kik az állati eledel használata ellen semmi kifogást sem támasztanak. 1 Már az utóbbi adat is mutatja, hogy költőnknek nemcsak a vallásos dogmákra és rítusokra nézve voltak különvéleményei; hogy az emberiség mindennapi szokásairól és azon életfelfogásról, melyben e szokások alapjukat ismerik, eltérő meggyőződést vallott, mely életmódjában is hű kifejezést nyert. Abu-1'Alá tartózkodott az állati eledeltől és nem ismerte el az ember jogát, hogy élő lény életét saját czéljai érdekében kioltsa. Ily jog elismerése merő ellentétben állott volna az irgalom tanával, melyet hirdetett és a melyet még a legparányibb állatra is kiterjesztett. Maga pusztán növényeledellel táplálkozik és az állati étel kerülésében addig megy, hogy még tojással, tejjel, mézzel sem él. A méhek maguk számára gyűjtenek — úgymond — a tej pedig a csecsemőké és az állatkölykeké, kik vele táplálkoznak. Egyebekben is asketikus elveket hirdet. A földi javakról való lemondás, a világi élvezetek, a fényűzés kerülése, a legszükségesebbre való szorítkozás, ez azon életmód, melyet az élet gyakorlatában maga követ és melynek követését híveitől is elvárja. Rendszeréhez tartozik a nőtlen élet is. Az emberiség tenyészése csakis az emberi nyomor folytató előidézése, a nyomor lánczolatának megujulása minden újszülött gyermekben. A nyomor megszűnése pedig a legmagasabb boldogság. 0 maga nem házasodott m eg, gyermekei nem voltak. «Gyermekeim — úgymond — a, nemlét gyönyörében élnek, mely nagyobb mint a földi lét gyönyörűsége». A világtól való szabadulás rögeszméje — igy jellemzi Kremer® -— uralkodik rajta, az emberiség megváltásának gondolata az általános Nirvána révén. Minthogy minden a nemlétben talál nyugalmat, az egész emberi nem is csak így éri el a zarvartalan, örök nyugalmat, melyet nem talál meg, míg az élet terheit viseli és gyötrelmeinek kénytelen alávetni magát E gondolat egyúttal rámutat azon forrásra, melyből Abu' A. A. al M's Correspondence on Vegetarianism. Jouro. Roy. As Soc. 1902. évf. 289—332. 1. 1 liber die philosophischen Gedichte stb. 33., 43. 1. [885]
