Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
GOLDZ1HER IGNACZ. l-'Ala vallásos nézetei, erkölcsi tanításai és saját életének vezérlő eszméi fakadtak. Valamint Buddha félre teszi a védákat és a brahmán vallástörvényeket, úgy ő sem ismer el kinyilatkoztatott könyveket; semmibe veszi a positiv vallás szertartásos törvényeit. Irgalmasság a teremtés minden élő lénye iránt; askózis az életben. Buddhista erkölcs, buddhista askézis megkoronázva a buddhista életfelfogás legfőbb eszményével, a Nirvánával, a létezés teljes megsemmisülésével, mint a legigazibb boldogság állapotával, midőn a fátum hatalma, mely az embert a földi létezésbe helyezte, megszűnik. 1 E megsemmisülés után, mely vágyainak czélját képezi, nem marad fenn számára a túlvilági élet hite. Ezt is ama transcendens tanokhoz rakja, a melyek számára nem talál helyet pessimista világnézetében. Mindezekből láthattuk, mennyire van telítve a ma'arrai gondolkodó azon eszméktől, melyekben az ind erkölcs sarkallik, hogy mily alaposan vitte bele még életmódjába is azon gyakorlati részleteket, melyek az ind aszkézissel és erkölcstannal, nevezetesen a buddbismussal állnak a legszorosabb kapcsolatban. S e tekintetben különösen az állati életre vonatkozó nézetei fontosak. Ezek teljesen Buddha tanában gyökereznek, mely szerint az «ötszörös becsületesség» legelső eleme: Semmi élő lényt meg ne ölj. Buddha még a selyempaplanok használatától is eltiltotta tanítványait, minthogy a selyembogár életébe kerülnek.® Bagdádban, a sokoldalú érintkezéseket kináló világvárosban, melyben két évet töltött el (1007—1009.), élete 35-ik és 36-ik évét, bő alkalma lehetett Ma'arrinak efféle tanokról tudó emberektől okulni. Itt ismerkedett meg azon eszmékkel, melyek reá még sokkal erősebb hatást tettek, mint Szálihra és Abu-1'Atáhijára; legalább többoldalú alkalmazásukra, az uralkodó eszmékkel élesebb ellentétre csábították, mint épen nevezett költőelődeit. A bagdadi tartózkodás utáni korszakából valók azon pbilosopliiai epigrammák, melyekben az iszlám tanával homlokegyenest ellenkező és, mint láttuk, a buddhista eszmekör befolyása alatt keletkező tanait foglalta. 1 Krem er id. k. -28., 83. 11. - Oldenbvu-g, Buddha, sein Lehen. * cine Lehre, seine Gemeinde, 196. lap. [886]
