Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

2-2 GOLDZIHER IGNÁCZ. az isteni akaratot és kinyilatkozást. Amazt nevezi az igazi prófétának, ki az embert az igazi útra vezérli. A lelkiismeretet még az ész fölé is emeli: «Ha eszed tükrében mást látsz, mint lelkiismeretedben, akkor rossz az, a mit amabban láttál.» Erkölcstanának pedig sarkpontjaiul az igazságot és irgalmasságot tekinti, az altruismust. Abu-l-'Alá irodalmi nyilatkozatainak e sorát a korszak kultúrájával való kapcsolatok szerint, leginkább Kremer Alfréd ismertette és magyarázta több rendbeli mesteri munkájában, melyekben a keleti művelődéstörténet kutatóinak figyelmét a kortársai eszméin messze túlszárnyaló magános gondolkodóra hívta fel.

1 Azóta még egyéb anyag is hozzáférhetővé vált Abu-l'Alá munkáiból, melyeknek révén irodalmi munkásságának mindkét rendjébe még alaposabban pillanthatunk. Hozzáférhetővé vált szépirodalmi levelezése, melynek kiadásával és részben fordításával Margoliouth oxfordi tanár birkózott meg.

2 Egy másik angol tudós, Reynold A. Nicholson a birtokában levő ritka kézirat nyomán Abu-l-'Alá egy eddig ismeretlen munkájából, «A bűnbocsánat könyvéből» közölt bőven tájékoztató kivonatokat.

8 E munka, mely nagyon gazdag irodalom- és vallástörténeti elmélkedésekben, egyetemes irodalmi szempontból arról is nevezetes, hogy majd csaknem három évszázaddal Dante előtt, e munka első része teljesen Dante Divina Comoediájának a módján indul; a mennyiben a szerző a túlvilágban egy kalauznak, kit Ali b. Manszúrnak nevez, útmutatása mellett sétál és az arab irodalom nevezetes alakjaival találkozik. Végül ugyancsak Margoliouth-nak köszönjük Abu-l-'Alának levelezését egyik barátjával: Hibatallah b. Mú1 A Zeitschrift der deutschen morgenländischen Gesellschaft több helyén 1875. óta XXIX. k. 304—312. L. XXX. k. 40—52. 1., XXXI. k. 471— 483. 1., XXXVIII. k. 49S—529. 1. Culturgeschichtc des Orients unter den Chalifen II. köt. 380—390. 1.; de főképpen a bécsi akadémiai Sitzungsberichte (phil. hist, oszt.) CXVII. köt. (1—108. 1.) megjelent tanulmányában: Über die philosophischen Gedichte des Abu-l-'Ala al Ma'arnj. Eine culturgeschicktlicke Studie. 1 The Lettres of Abu 'l-'Alá (Oxford 1898). 3 The Risäla-al Ghufrän by Ahu-'l-'Alä al Ma'arri, Journal of the Royal Asiatic Society 1900. évi'., 037—720. 1., 1902. évf. 75—101. 1. 337— 362. L, 813—847. I [884]