Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
A BUDDHISMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. 11 az isten, mint a gyengeerejüt». Mindezeket a mondásokat Muhammed szájára adja a vallásos irodalom. 1 Az asketismus helyébe az iszlám a dsihádot rendeli, a szent háborút. Ez az egyedüli tér, melyen az iszlámban az élethez való akarat megtagadásának nyilatkozásával találkozunk: «meghalás isten útján». De az élet feláldozásáért ez úton is mennyi öröm és gyönyör van cserében igérve ! A hol az ősiszlámban, míg eredeti tanainak lényegéhez még közel állt, asketikus hajlamokat tapasztalunk, nem az iszlám szabályos nyilvánulásának tekintik, hanem elszigetelt kivételnek, tűrt abnormitásnak, mely az igazi iszlámmal szerves kapcsolatba nem is hozható. 2 Oly vallásos irányt, melynek középpontjára a zului van helyezve, azon korszakban, melylyel e ponton foglalkozunk, az iszlám szempontjából mindenesetre gyanakvó szemmel néztek. Jól sejtették, hogy az iszlám szervezetétől idegen hatások működnek mögötte. Teljes joggal a mi esetünkben. Mert az, a mit zuhd-nak jellemeztek, az életre szóló akarat megtagadása, a buddhismusból szállt át az iszlámban nevelkedett lelkekre. S a gyanakvó vallásbirálók, a ziudikek közé sorozták azokat, kik ez életnézetről voltak ismeretesek és az askéta életmódot föléje helyezték a törvényes iszlám szabályszerű gyakorlatának és subtilis dogmatikájának. A zindikségnek van e korszakban néhány költői képviselője, kiknek költeményei az imént jellemeztem mozgalom megvilágítására szolgálhatnak. Legrégibb köztük a 783-ban halálbüntetéssel lakolt Szálih b. 'Abd al-Kuddúsz, kinek hozzáférhető költészeti maradványait szétszórt idézetek alapján 1892-ben összeszedtem és kiadtam. Ez idő óta előkerült adatokból 3 megtudhattuk, hogy a zindik világnézet ennek a Szálihnak családi traditiója volt. Már atyja is meglehetősen fesztelenül nyilatkozott a positiv iszlám szentségeiről. 1 Góthai lierczegi könyvtár arab kéziratai 1001. sz. 93. 1. * Ez bővebben van kimutatva Muh. Studien II. 394—397. 11. és t'Ascélisme au premiers temps de l'Islam czímü értekezésemben (Revue de l'Histoire des Religions 1898, XXXVII. 314—324. 11. " Journal of the Iloyal Asiatic Society 1902. évi. 824—825. 1. [879]