Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
18 OOLD ZIHER IGNÁCZ. Már mosta zindik ség körében miben talál kifejezést az a különleges világnézet, melynek becsülését a buddhista társaság és a buddhista irodalom kelti fel bennük? E kérdésre az iszlámnak egy vallásos műszavával felelünk, mely azóta emelkedett fontosságra, hogy az iszlám szabályosságától eltérő körök tették a vallásos életmód és életfelfogás középpontjává. Azt mondják, hogy: Zuhd ; szószerint a világról való lemondás, javainak megvetése és kevésre becsülése, egy szóval askesis, vagy még jobban mondva quietismus, tulajdonkópen mind a kettő együtt. A zindikség körében helyezik legelőször a zwlid-ot az erkölcsös és vallásos élet középpontjába. Ez nem a muhammedán vallás módja. Nem a szemlélődésben, a cselekvő élettől való visszavonulásban, az élet örömeinek és gyönyöreinek visszautasításában éri el eszményét. Az iszlám cselekvő, sőt támadó vallás, mely a háborút vallásos kötelességként becsüli, magát alapítóját «a háború és a felforgatás prófétájának» nevezi és öntudatos ellentétbe helyezi magát minden oly életfelfogással, mely híveiben békés indulatokat nevel. A csendes zúgba nyugvásra helyezett fegyvert egyik költője úgy nevezi, hogy «keresztyén dárda, melyet nem merítenek vérbe». 1 A gyönyört kizárni és a világ örömeit megtagadni, pedig épen nem egyeztetheti össze életnézetével. Sőt a gyÖDyőrt átviszi még a túlvilágba is; az üdvözülőknek véget nem érő anyagi élvezeteket igér. Határozottan kizárja az askéta életet és e tekintetben tudatos ellentétbe helyezkedik a keresztyénség gel is. s Nyíltan megkívánja híveitől, hogy az anyagiakat ne vessék el maguktól. A ki a megengedett élvezetekkel él, még jutalmat is nyer érte. «Minden falatért, melyet az ember szájába tesz — így szól egy traditio — az isten megjutalmazza», természetesen azzal a megokolással, hogy csak így szedhet erőt vallásos kötelességeinek teljesítésére. «A testi erejét mivelő muszlimot jobban szereti 1 Mufaddaliját 35, 21; Liszán al-'arab s. v. bhr. Egyik költő az iszlám első idejéből, M&lik b. Rejb a háborútól húzódó Sza'ld b. 'Othmán-t úgy jellemzi, hogy «attól féltem, hogy keresztyénné válsz.» (Tabarí n. 179, 9.) » Az Iszlám 275.1. [878]
