Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
A BUDDHISMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. 11 ellen, «a mi homlokára van irva az embernek». «A legbölcsobbnek bölcsesége sem képes eltörölni a szótagokat, melyeket a teremtő az ember homlokára írt». Egy élezés ind költő ezért e szavakat imádkozza: «Oh Brahma, nagy ißten! Bűneim minden egyéb gyümölcsét szórjad reám, a mint akaratod tartja: szívesen elviselem; csak egyet ne tégy, kérlek, ne írd a homlokára azoknak, kik tehetséggel nem birnak: «Költő váljék belőled». 1 Már ez élezés fordulatból is látjuk, mennyire népszerű a szóban levő szólásmód és felfogás az indeknél. E népszerüségök nyitott nekik utat a népies elbeszélő irodalomba. Innen kerültek a belőle eredő Ezeregyéjbe; innen a muhammedán néphitbe. III. Az idegen eszméknek irodalmi átszivárgása párhuzamosan j árt azon személyes közvetetlen érintkezéssel, melyet a khalifátusnak mindinkább kelet felé terjedése mintegy ráerőszakolt az iszlám híveire. Különösen az abbászida uralomnak Bagdadban történt megtelepedése állandó központot teremtett ez érintkezéseknek. Bagdád, ezen most szánalmas jelentéktelenségre sülyedt kisváros, abban az időben — a VIII—IX. századról szólunk — a leghatalmasabb világváros rangjára emelkedett. Olyannak képzelem ez időben, a minő Alexandria lehetett egy félévezreddel ez idő előtt Nemcsak Ázsia szellemi életének sugarai indulnak ki innen, hanem kereskedelmével is páratlan helyzete volt e városnak a világforgalomban. «Valamint hajdan a császári Rómában, nemcsak a tartományok aranya gyűlt e városba, hanem minden égalj sajátlagos termékeit nagy bŐBéggel gyüjté a kereskedelem Bagdád piaczára, a hol Khina selyme és Szibéria szőrárui, India és Arábia fűszereivel és Kordova tarka bőráruival találkoztak, a hol csomópontja alakult azon nagy világkereskedelmi utaknak, melyek Khinából a nyugati világ felé, Indiából Byzanczba és innen Európa nyugati és északi országai felé vezettek».® E nagy világforgalomnak, melynek kulcsa Baszorában, a 1 A példákat Winternitznél, i. h. 102., 12., 226. 1. ' Helmolt Világtörténete m. kötetében a 330. lapon. [873]
