Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

A BUDDHISMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. 11 ban,

1 melyre hivatkoznom kell, minthogy magam, könnyen érthető okból, nem igen forgathatom magát az indek eredeti iro dalmát. Midőn a muhammedán nép az átkölcsönzött ind mesékben a saját világnézetével egyező fatalismus nyilatkozásaival találkozott, a rokon gondolat részletes vonásaiból könnyen vegyíthetett egy-egy mozzanatot a maga eredeti fatalistikus eszmekörébe, mely a művészi felfogástól nem igen élénkített kopárságában biz' jó sok helyt adott egy kissé élénkebb színezésre, melyet szívesen kölcsönzött az idegenből. Ily átvett részletnek tartom, hogy az Ezeregyéjben, mely valóságos kincsesbányája a fatalistikus elbeszéléseknek, az a gondolat, hogy az ember születésétől fogva örökké megmásíthatatlanul van reá mérve életének sorsa, mely alól se óvakodással, se okossággal nem menekülhet, ily kifejezést nyer, hogy: homlokára van irva. Ezzel a szólásmóddal gyakran találkozunk az Ezeregyéj prózájában és a beléje szőtt versekben: «Ez az, a mi a homlokomra van irva és mit a titokzatos rendelés szerint reám mértek»

2; vagy Zejn al-mavászif egy verses sóhajában férje távozása fölött: «Vájjon ismét egybegyüjt-e minket, vagy megtartja-e isten előtt adott fogadását? De tudd meg, hogy a dolgok annak a kezében vannak, a ki a homlok táblájára rója soraikat».

8 Innen aztán egyéb elbeszélő munkákba ÍB belejutott e szólásmód használata p. o. a Szejf regenybe: «ez azért történik, a mi isten tudásában örök időktől van és a mit tollával a homlokra felírt»

4 t. i. a világ teremtésekor alkotott tollal (kalam), 1 Das Schicksal im Glauben untl Denken der Inder (Münchener Allgemeine ZeituDg melléklete 1902-iki 102. és 103. számaiban). " Ezeregyéj (az 1279—80-iki bftláki kiadás szerint I. k. 222. 1., II. k. 120. 1., III. k. 395. 1. 4. infra, IV. k. 114. 1. 4. infra). A Seyboldtól nem rég kiadott népies történetben: Geschichte von Sul und Schumul. unbekannte Erzählung aus Tausetui und Eine yacht. (Leipzig, 1902.) 11. 1. penult, fordítás 11 ult: «mindamellett okvetlen megtörténik, a mit isten rendelt és homlokomra irt, akár ládába bújnék«. 3 imjn-l-uinüra bikaffi .man jachultu uhi-l-tlsabtni. szuturahá. 4 Szirut Szejf. b. Dzi Jazan (kairói kiadás 17 részben 129t) (IV. k. 34. 1. 13. [871]