Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

2-2 GOLDZIHER IGNÁCZ. sem, hogy az iszlámot valló közönség széles rétegeibe átszivárgott ind eszme muhammedán képzetekkel szerenesésen társulva a néphitben is gyökeret verjen. E jelenség a vallások történetében a legkülönbfélébb combinatiók alakjában lépten-nyomán elénk tárul. Nincsen vallás, melynek népies alakulásában e jelenség érvényesülését töméntelen példán nem tapasztalhatnók. Érdemes volna, a mire eddig a tudományos vizsgálódás nem terjedt, utána járni annak a kérdésnek, hogy az Ezeregyéj révén átszivárgotak-e ind eszmék az iszlám körébe, és ha igen, nem volna érdektelen, ez idegen elemeknek az iszlám gondolataival való társulása módjait megvizsgálni. Magam e körben egy aprólékossága mellett jellemző példára akadtam, mely bizonyára nem áll magában. Ha ezen szoros definitió alá nem fogott eszméről szólunk, hogy fatalismus, mindnyájan első sorban, mintegy önkénytelenül az iszlám vallójára, vagy mint közvetlenebb szemlélet szempontjából régebben mondani szokták, a törökre gondolunk, mint a fatalismus legkövetkezetesebb megjelenítőjére. Az igaz, hogy rászolgáltak. Könyveik tele vannak a fatalismus világnézetét hirdető tanokkal, bár van bennük elég adat az ellenkező tanra is; és az e valláson levő emberek mindennapi viselkedése is kétségtelenül a «kiszmet» tana tükréül mutatkozik. De azért nem mondhatnók, hogy a fatalistikus világnézet az iszlámban vagy általán a semitismusban nyomósabb, az életfelfogást szigorúbban meghatározó módon jut kifejezésre mint teszem, számos árja nép vallásában. Nem szólván a görögökről és germánokról, azon népre utalhatunk, melynek mythologiájában, vallásában és bölcseségében az árja szellem legősibb nyilvánulását szoktuk nézni: az indre. Nincs az a korán, mely a fatalismus tanát oly következetes alakban mutatná be, mint az indek irodalma, vallása és philosophiája. Még az ind gondolkodásnak legjellemzőbb mozzanata, a lélekvándorlás tana is e gondolatnak egyik következménye. Az ide tartozó tényeket csak nem rég tanulságos módon fejtette ki Winternüz prágai tanár, Müller Miksa ngg korának érdemes munkatársa, egy róluk szóló külön tanuknányá[870]