Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

4 GOLD ZI HER IGNÁCZ. Azon mélyreható tanulmány, melylyel Akadémiánk nagynevű másodelnöke három évvel ezelőtt ez emlékelőadások sorát megnyitotta,

1 a legközvetlenebb kapcsolatba helyezte ezek tárgyát Csorna Sándor nagy munkájának középpontjával: Tibet országával. Midőn ez estve nékem jut a megtisztelő feladat, hogy e kitűnő példaadás nyomába lépjek, a nehézséget, melyet tudományos szakom távolsága a Csorna Sándor philologiai munkakörétől alkalmi tárgyam választása elé gördít, elháríthatóvá teszik búvárkodása másik mozzanatának, a buddhismusnak sokfelé szerteágazó vonatkozásai. A buddhismus történelmi és irodalmi hatásainak egy avatott kutatója e vallásrendszert egyszer «Nagy Sándor után a legnagyobb világhódítónak» nevezte. Ezen bizonyára egy kissé túlzott méltatásnak nem a buddhismustól elfoglalt terület nagysága, a nevéről elnevezett vallók számaránya szolgálhattak alapul, hanem az a nevezetes jelenség, hogy a buddhismustól térben és gondolkodásban bármennyire távol eső körökbe mily mély barázdákat szántottak a buddhismus gondolatai, szellemének termékei. A legtávolibb nyugat lelki életét a legszélsőbb kelet lappangva vápdorló elemei táplálják. Láthatatlanul és öntudatlanul férkőztek be európai mesevilágunkba azok az alkotó részek, melyeknek forrására a philologiai tudomány a buddhismustól felnevelt mesékben ismert. Még az egyházi apokryph irodalomban

2 és a nyugati világ hagiologiájában is mily előkelő része van a Buddha-legendának! E téren csak most folynak javában a tapasztalatok. De már régebben is bizonyossá vált. hogy a Barlaam és Josaphat legendában

8 a Buddha életrajza tükrözik:

4 hogy azon idegenszerű vonások, melyekkel a legenda India téritőjének, 1 Gróf Kuun Géza t. tag Ismereteink Tibetről. Budapest, 1900. ! E. Kuhn, Buddhistisches aus den apokryphen Evangelien (Festgabe für A. Weber, 1896). Számos adat van kimutatva e kérdéshez R. Basset munkájában La Bordah du Cheikh El Bousiri (Paris, 1S94.). 9 E legendáról a magyar irodalomban 1. Beöthy Zsolt: «A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban» I. k. 28—45. 1. 4 L. Ernst Kuhn értekezését Barlaam und Joasaph, a bajor akadémia értekezései közt. Phil. Cl. XX. köt. 8. és kk. 19. és kk. lapjain. [864]