Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
A BUDDHISMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. 11 Sz. Tamásnak életrajzát felruházta, buddhista hatásokból érthetők meg. 1 Nagyon közel fekszik tehát azon kérdés feltevése : Gyakorol1-e és ha igen, mily irányban gyakorolt befolyást a buddhismus a földrajzi szempontból vele tőszomszédos iszlámra ? Beája is batott-e az- a világhódító ereje, melyről az imént szólhattunk? E kérdés nem ez alkalommal szolgál legelőször tanulmány tárgyául. Mióta csak az iszlámot történelmi szempontból tanulmányozzák, nem kerülhette ki az iBzlámkutatók figyelmét. 2 Most, Körösi Csorna, az éjszaki buddhismus úttörő kutatója emlékének szentelt e kegyeletes óra, úgy gondoltam, méltó alkalom rá, hogy az eddig ismert eredmények belefoglalásával, a kérdést egész terjedelmében és minden vonatkozása szerint fejtegessük. L Az iszlám fejlődéstörténete nem egyéb mint eredménye azon idegen eszmekörök hatásának, melyekkel történeti életében érintkezésbe került. Dogmatikai kiépülése a görög philosophia, ritualismusának iránya a perzsa vallásnézet, kánoni törvénytudománya a római jog hatását mutatja ; sőt állami elméletének, közjogának legdöntőbb mozzanata is — a khalifai elmélet — a szaszanida királyság felfogásának hatása alatt keletkezett. Minden ujabb külső befolyás diadalmas érvényesülése egy-egy mozzanatát jelenti az iszlám fejlődésének. Ez idegen hatások nem azzal az időponttal kezdődnek, midőn az iszlám nagy hódításaival világtörténelmi pályájára kilép, hanem — igaz, hogy kisebb mértékben és lappangó alakban —már bölcsőjét is ringatják. Nem gondolok ezzel ama zsidó és keresztyén eszmékre és intézményekre, melyekből az iszlám előállt; ezek nem lappangó 1 Ez utóbbit Gnt8chmid Alfréd 18G4-ben kifejtette Die Koenigsnamen in den apokryphen Apastelgeschichten cziinű tanulmányában; most: Kleine Schri/ICH von A. v. G. Herausgegeben von Franz Riikl, II. köt. (Leipzig, ISMO), 358. és kk 11. 2 Különösen Kremer Alfred Cullurgeschichllichc Slreifzüge auf dem liebiele des Mam. (Bécs, 1873.) [865]
