Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]

A I'OGÁNY ARABOK KÖLTÉSZETÉNEK HAGYOMÁNYA. 23 a Kaszidának nevezett műfaj, mely mind a versmérték, mind a változatos tartalom és ennek szabályos dispositiója tekintében az arab vers legmagasabb tökélyét képviseli, kifejlődött volna, az arab költészetnek egy alsóbbrendű fokával találkozunk. E fokot a redsez szó jelzi. E néven rövid 3—5 soros versszakokat értünk, melyeknek minden egyes sora ugyanazon rímmel bir és közönségesen a következő jambicus schémát mutatja: müsz—tiíf-—'í—Ifin három szor, vagy néha csak kétszer ismételve minden sorban. A dijambus láb helyett néha clioriambussal (fai-lá-tün) vagy preon quartus-sal találkozunk. Egy szóval a redsez a legegyszerűbb versmérték, mely a prózai rímelésröl a fejlődött versmértékü költeményekre átmenetet alkot. Igen népszerű is az alkalmazása. Nem csak hivatásszerű költők használják. A munkások, hogy munka közt buzgalmukat éleszszék redsez verseket zümmögneka tevehajcsár ily versekkel éleszti a teve lankadó járókedvét és buzdítja a haladásra (az ily hajcsárverseket hidát-nak nevezik)

2): és még arra is van adat, hogy ugyanazon gazda két czivakodó felesége ily redsez-versekben cseréli ki egymással kölcsönös udvariatlankodását; «redsez versekben káromkodtak» ezek a fentemlített Al-Mufaddal szavai egy példabeszéd magyarázása alkalmával

3). Találkozunk azonban e versfaj ünnepélyesebb és komolyabb alkalmazásával is. A harczolók a csata hevében redsez-verseket mondanak, melyekben saját bátorságukat magasztalják

4); a ká'bát körüljáró zarándok ájtatos érzületének ugyanily versekben ad kifejezést.

5) A redsez mind ezen alkalmazási módjai azt is mutatják, hogy ') Al-Buchári traditiógyiijteménye: Kitáb ul-szalát, 48. sz. egy példát nyújt erre nézve. Muliammed hívei midőn útközben imaholyot rögtönöznek, munkaközben redsez-t énekelnek; egy másik példa található Ilm liostfJi-nél ed. l)c Goeje ( Bibliotlwca ycoyr. arabicorum VII.) 05. lap. J) Érdekes helyek : Kitiib al-ayánl XIX. köt. 118. lap, XV. köt. 0. lap (a khalifa utazásközben híres költőket szólít föl, hogy hajcsávverseket mondjanak). Uszd al-gäha I. kötet 75. lap. 8) Amthiil al'arab 9. 1. 4. sor alulról. *) Régi példák a Hndejlitdk (Uránjának 40. és 88. számaiban. Egyéb példák találhatók Uszd al-ynba III. köt. 124. 120. 158. 202., IV. köt. 148. •237. lapjain. 6) Uyyanott III. köt. 50. lap. «Mi kedves Mekka völgye — ott vau családom, ott vannak gyermekeim — vezető nélkül is eligazodom ott —». IV. 255.