Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]

A I'OGÁNY ARABOK KÖLTÉSZETÉNEK HAGYOMÁNYA. 11 Bet), hol ő.»

1) Itt a költőt inspiráló dcemon hatása teljesen külső, mechanikai. A költő mellére térdelve mintegy kényszeríti a szólásra. Mindezekből az világlik ki, hogy az arab müköltészet legrégibb fejlődéstörténeti előzményei, melyeknek csak holmi elvétett nyoma jutott az eredeti képet elhomályosító hagyomány csatornáján át a későbbi irodalomba, nem a művészi productió, hanem a természetfölötti hatások szempontja alá esik. Az arab költészet kezdetei nem is annyira az irodalomtörténet, mint inkább az cthno(jraphiara tartoznak. E tény mellett tanúskodnak azon nevek is, melyeket a költők és alkotásaik különféle nemeinek elnevezésére használ az arab nyelv. A költő legközönségesebb neve sd'ir; ez annyit jelent, hogy: tudó, azaz körülbelül javas, jós. A tudás egynémely synonym szava a titkos, rejtett dolgok tudását jelenti, úgy a jelenre, mint a jövőre nézve. így pl. 'arráf a. m. tudó, egyenesen a kuruzsló elnevezésére használtatik (ú. m. a héberben jidd

u'őni, tudó, e gyökérből jd' tudni) és az arab philologok szerint annyiban különbözik a káhin-tői, hogy ez a jövő dolgokról bír tudomással, mig az 'arráf tudása a jelenre vonatkozik; tudja például, hogy lopott vagy eltévedt jószágot hol lehet megtalálni.

2) (Egy arab közmondás szerint: má bakija min al-lissz acbadahu al-'arráf: «a mit a tolvaj meghagyott, azt a kuruzsló — kinek segítségével lehet a tolvaj nyomára jönni — vitte el;»") annyi jutalmat kíván a tolvaj kipuhatolásáért.) Még az orvos (már mint afféle medicineman) is 'ami/'-számba megy. Egy szerelemtől beteg ifjú a szerelmeseiről híres 'Udra (Heine Asrá-ja) törzsből betegségében a szomorú állapotát elpanaszló versét e szavakkal kezdi: o Jól megfizetem Jamámaország 'a?Tíí/jának a mesterségét és Nedsd 'arra/jának is, ha megtalálnak gyógyítani.»

4) Látjuk tehát, miféle lehetett a költő is mint sdir, tudó. Ré') Cliizitnat al-adah I. köt. 418. lapján. (E helyre Franki Zsi ginond, boroszlói tanár hitta föl figyelmemet.) ') Al-Navaví commentdrja Muszlint traditiA-ijyiijtenimychez IV. kötet 41. lapján. ') Al-Mejdáni II. köt. 237. lapján. 4) Kitáb al-muvaiéá, edited by lt. E. Briimww (Leydon 1880) 57. 1.