Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]
20 A történelirás az. arab irodalomban. eredeti nyelvből a perzsák az ő pehlevijökre, később ugyanők arabra fordítottak, a mely nyelvből aztán különféle csatornákon a Nyugatra is eljutottak. Az Ezer egy éj legrégibb alkotó részei perzsa eredetiekből fordított regék, melyek a századokon át a mesemondók száján és tehetséges szépírók tollán folyton bővülve, a most ismert gyűjteménynyé növekedtek. E körhöz kell fordulnunk, hogy az arabok történelmi irodalmának legelső csírájára bukkanjunk. V. A perzsák irodalmának a Szaszanidák alatt egy igen kedvelt, és nagy terjedelemben művelt iránya volt, hogy királyaik életrajzait, uralkodásuk történetét és viselt dolgaikat monographiákban tárgyalják, még pedig nem csak szorosan történelmi szellemben, hanem regényes, mondaszcrü előadásban is. Ez ("életrajzi monographiákat Kiár-námak (cselekedet könyvó)-nek nevezték. Mióta a Szaszanidák korabeli irodalom az európai tudomány számára hozzáférhetővé vált, ez életrajzi irodalommal is közvetetlenűl ismerkedhettünk meg. Nöldeke, a Benfey tiszteletére kiadott «Festschrift» során a szaszanida dynastia megalapítójának, Artachsir-nak, Kiár-námak-ját közölte német fordításban. A Firduszi Sahnámé-jában feldolgozot t királyi mondák forrásai is e pehlevi király-életrajzok irodalmára vezethetők vissza. Az ily király-életrajzok szerkesztése a királyság perzsa felfogása révén fölötte nagy fontossággal birt. Nem pusztán az olvasó-közönség kíváncsiságát voltak hívatva kielégíteni, hanem egyik előkelő czéljok az is volt, liogy a nép tudatában a királyságról való eszméket erősítsék. Az Artachsir Kiár-námak-jából is kirí az a tendentia, hogy egyrészt a király legitimitását, másrészt isteni jellegét mutassa ki. Ilyen volt a czélzata ez egész irodalomnak. A szaszanida idő történetét nem mint a nép történetét, hanem inkább mint a királyok történetét adják elő. Egy-egy korszak története nem egyéb, mint az e korszakban uralkodó király életrajza; országa és népe csak annyiból jönnek tekintetbe, hogy a király ő fölöttök uralkodott és az ő segítségükkel viselte háborúit.*) *) Nagyjában ilyen az egész keleti történetírás iránya. Dozy [664]
