Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 E szempontok a Szaszanidák idejében különös fontosságot kölcsönöztek a legitim uralkodók történeti életrajzainak. A szaszanida udvaron egy képeskönyvet tartottak, mely a királyi kincstárban őrzött eredeti képek alapján *) az összes uralkodókat királyi díszruhában mutatta be; a képeket pehlevi nyelven minden egyes király.története kísérte. Al-Masz'údi (megh. 957), arab történetíró, e munkának bíborpapírra írt eredetijét még saját szemével Látta Isztakhr városában (a régi Persepolis). — A történetírás nálok, valamint más keleti népeknél, nem volt egyéb, mint az uralkodók történetének előadása. E monographikus irodalom mellett azonban nem hiányzott a királyok történetének összefoglaló előadása sem. Hiszen már a «képeskönyv» is tulajdonképen e csoportba tartozik. A perzsa történet egyetemes összefoglalásaiból különösen egy könyv hagyott nyomot a perzsából leszármazó irodalomban. Legelőször a YI. században Khoszru Anusarván, Justinánus császár kortársa, és a romjaiban most is híres ktesiphoni palota alkotója, rendelte el a királyok történetének összegyűjtését a legrégibb mondai királyoktól kezdve egészen a legújabb időkig; e munka folytatását még a legutolsó szaszanida király, III. Jezdedserd is előmozdította.**) A perzsák históriás mondái, úgymint a nálok dívó királytörténetek, úgy látszik, már az iszlám keletkezése idejében sem voltak ismeretlenek Arábiában. Erre nézve vajmi gyanús az adatunk, de mindenesetre felemlítem, mert nincsen kizárva igen érdekesen tünteti elő a spanvol-arab histoiicusok munkáinak e jellemvonását. «Ce qui les intéresse, ce n

'est pas l'histoire du peuple. l'ótat de la société, le mouveinent de la vie publique, la guerre des factions, la lutte des tribus, des races ennemies, les agitations et les développements du pouvoir et de la liberté mais c'est l'histoire tonic ncrsonnellc des princes. Leurs ouvrngos sont des chroniques de cour, des registres de famille, oú l'on trouve énuinérés, nvec un soin ininutioux ot puóril,*

los employés les feinmes, les enfnnts, les occupations journaliéres des rois» stb. Ilistoirc de VAfrir/ue et de l'Espngnc par Ibn Adhári (de Maroc) etc. I. (Leyde, ISi-S—51) Introduction p. 19. *) Csak mellékesen emlitom, hogy a fönt a 74. lapon idézett munka egy tudósítása szerint az indusoknál is szokás volt, híres embereikről nrczképet festetni. Merreillcs de finde. 9S. lap. **) Lásd Nöldeke: Geschichte der I'erscr zur Zeit der Sasanidcn bevezetését. Justí: Gcschichte des allen Persicns. (Berlin, 1S79.) 210.1. [665]