Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 «Olyan ő mint Perzsia Ardésirja (a szaszanida uralom megalapítója), midőn egy elpusztult uralmat felújított.»*) A muhammedán állami élet átalakulása azon ponton kezdődik, midőn az abbászidák rendszere külsőleg arab színben a szaszanida királyság hagyományait feléleszti. E politikai nagy átalakulás uralkodik ezentúl az összes életviszonyokon. Az iszlámra tért perzsa nagy családok nyernek befolyást a közélet vezetésébe. A perzsa vallás óriási, eddigelé alig méltatott, hatást gyakorol az iszlám vallásos alakulására. Muhammed szájára adnak a perzsa vallásból eredő mondásokat. Hogy az arabok művészetére mily szerves hatása volt a Szaszanidák művészetének, hogy az a mit rendesen mór stílusnak szoktunk nevezni, mily mértékben tételezi fel a perzsa művészetet, mint fejlődéstörténeti előzményt, azt legújabban különösen Marcel Dieulafoy műtörténeti tanulmányaiból tudhatjukmeg, melyeket a franczia tudós építész szellemes felesége nópszorű alakban közvotított a nagy közönsóggol. Minket azonban itt különösen az irodalmi hatások érdekelnek, melyek e szükséges kitérés után közelebb hoznak kiinduló pontunkhoz. A perzsa tudósok a szaszanida uralom alatt sűrűen fordítgattak az ind irodalomból. Midőn az iszlám hódítása után az új vallásra térnek, csudálatos gyorsasággal elsajátítják a lióditók, az uralkodók nyelvét, az arabot; a perzsa stíl finomságaival tökéletesítik használatának módját, nagy érdemeket szereznek az arab próza megalkotásában. Ez lesz már most az ő irodalmi nyelvök is; használják pedig azon czélokra, melyeknek az imént még saját nemzeti irodalmuk keretében szolgáltak. A pehlevi nyelvből sűrűen fordítanak arab nyelvre. E nyelvnek hatalmi állása a középkorban meg azon eredményre vezet, hogy az ind nyelvből előbb pehlevire, ebből meg arabra fordított művek, további fordításokrévén a világirodalom kincseivé válnak. így vándorolnakEurópába azon indiai mesék (Kahla va-Dimna stb.), melyeket az *) Diwán Abdallah ibn al-Mu'tazz. I. köt. 128. lap. 15. sor. E költemény külön ki van adva és magyarázva Lang által: Mutadid als Prinz und Regent, ein historisches Heldengedicht von lb nel Mutazz (Zeitschr. der deutschen morgenl. Gesellsch. XL. kötet. — 1886—563 és kk. lapjain). [663]