Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 régiségtudományunknak is többféle ponton mindinkább szemkörébe tódul a szaszanida műveltséggel való ős kapcsolat feltevése. Mélyebb barázdákat ez a sajátszerű kultura azonban sehol sem szántott, mint az iszlámtól megalakított társadalom szellemi és politikai élétében. Már az iszlám előtti arabságban is a perzsa műveltség befolyásának mély nyomaival találkozunk. Egy nagy csomó perzsa vendégszó, különösen az öltözet és fényűzési czikkek megjelölésére használt kifejezések, élénk tanúi e befolyásnak, melyre a perzsa királyok kegyelméből Mezopotámiában (Hira fővárossal) fennálló arab fejedelemség nyújtotta különösen a közvetítő alkalmat. Délarábiában is sok ideig a perzsák uralkodtak. Mindmegannyi fényforrás, a melyből a perzsa műveltség a középső Arábiába kisugározhatott. Aztán Arábia sivatagjai nem is voltak annyira elzárva az idegen hatásoktól, nem voltak soha sem annyira elszigetelve a nagy kulturák áramlataitól, a mint azt egy régi történelmi előitélet alapján hinni szoktuk. A félsziget keleti és déli partvidékeit már az ókorban nagy számmal keresték fel perzsa gyarmatosok, a kik idővel, a beljebb fekvő városokban is letelepedtek.*) Ha az arab nyelvbe már a pogány korszakban behatott idegen szók jegyzékét csak felszínesen is vizsgáljuk — és ily j egyzékek és kimutatások egybeállításával a keleti tudósok megelőzték az európai philologíát — első tekintetre is szemünkbe ötlik az a körülmény, hogy mily nagy terjedelemben találjuk a perzsa szavakat az arab sivatag írni, olvasni nem tudó költőinek verseiben, nem csak azokéban, kik mint Al-A'sá sűrű utazgatásaik alatt, talán kereskedőktől is felszedhették a perzsa kifejezéseket, hanem még azoknál is, kik Arábia földjéhez tapadtak és csak a tősgyökeres törzsek között pengették lantjokat. S még a Korán is, mely e korszakot lezárja és az újabb fejlődés élén áll, telesteli van perzsa kitételekkel. Perzsa nevű ruhákba és ékes szövetekbe öltözteti Muhammed képzelete a földi kínlódásért a paradicsomban gyönyört ós elégtételt •élvező igazhitűeket. Még az édeni bort is perzsa nevezetű ser*) Glaser, Skizze der Geographie und Geschichte Arabiens. II. köt. (Berlin, 1890) 227 és kk. 11. [657]