Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

6 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 S e meggyőződésből írja a fiatal Ranke Leopold 182Cban testvéréhez, Henrikhez, intézett levelében: «Mi szívesen adnám magamat veled együtt az arab nyelv tanulására! Fölötte szükségesnek tartom, és körülbelül bizonyos, hogy magam is megtanulom. A világtörténelem szempontjából a latin mellett a legfontosabb nyelv».*) Bármennyire csábító volna is az íróra és érdekes az olvasóra nézve, Ranke állítása jogosságának kimutatására terjeszkedni és számot adni azon, most már a külföldi tudományos társulatok buzgóságból kiadásokban és fordításokban hozzáférhetővé vált arab kútforrásokról,**) a melyek európai történettudományunk hasznára váltak, jelen előadásomban csak mellesleg óhajtok foglalkozni ez óriási irodalmi világ részleteivel, melyeknek puszta bibliographiai kimutatása Wüstenfeld egy nagy quarto-kötetét tölti ki.***) Inkább azt a czélt tűztem magam elé, hogy azon művelődéstörténeti mozzanatokra hívjam föl a figyelmet, melyek e nagy irodalmi tömeg keletkezését és fejlődósét magyarázzák, számunkra érthetőbbé teszik és méltatását elősegítik. I. Néhány szót azonban mégis előrebocsátok a történettudomány állásáról az arab irodalom rendszerében. történetírókat jellemzi, kiknek munkáiból merített. Még most is jó bevezető tanulmány. *) Zur eigenen Lebensgeschichte. Kiadta Alfred Dove, (1890). 154. lap. **) E téren leginkább a franczia Acadcmie des Inscriptions szerzett nagy érdemeket, azzal, bogy a maurinusok nyomdokaiba lépve, a keresztes hadjáratok arab forrásait rendszeresen összegyűjtette és kiadatta. (Collection d'historiens arabos des Croisades.) — Az Európa különféle országaiban működő Keleti Társaságok kiadványaik során nagy figyelmet fordítanak a történelmi ismereteket kiogószítő ós a történelmi kutatásokban forrásokat szolgáltató arab művek kiadására és részben (mint a Société asiatique) fordítására is. ***) Die Geschichtsschreiber der Araber und ihre Werke. (Göttingen, 1882) a XVH. század közepéig terjed. — Az arab történetírás fordulópontjainak rövid, vajmi fölszínes átnézetét adja Wirtk Albrecht: .4us orientalischen Chroniken (Frankfurt a. M., 1892). 120—131. lapjain : Weltchronikcn des Islams. [638]