Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Muhammedán propaganda Amerikában. In: Budapesti Szemle 80 (1894) 45 - 60. [Heller 169]

Muhammedán propaganda Amerikában. 59 fején; legalább ily föveggel jelenik meg előttünk mindjárt fölemlítendő könyve czímlapján, mely a szerző arczképével van díszítve. Mily módon jutott e csudabogár az öt környező társadalomban ily életczél kitűzéséhez ? Életrajza, melyet ő maga mond el, alig igazolja azon elhatározást, melyet Webb élete negyvenhatodik évében érlelt meg lelkében. Muhammedán társadalomban alig élt az iszlámra való áttérés előtt. Hudsonban (Columbia) született, hol atyja a Daily Star czímü napi lap kiadója volt. Nevelése a legszigorúbban indúlt a presbyterianus egyház szellemében. 0 maga is már tizenhat éves korában lépett az írói pályára; 1873-ban a Missouri Bcpublican szerkesztésére vállalkozott, azonkívül több chicagói és saint-louisi hírlap dolgozótársa volt. 1887-ben az Egyesült Államok elnöke, Cleveland, Manilába nevezte ki a köztársaság konzúlává. Ez állása elég időt engedett neki arra, hogy kedvelt tanulmányába, a keleti vallások kutatásába merüljön. Bőven elmondja nekünk, mily kevéssé elégítette ki lelkét a nyugoti műveltség végső eredménye. Se Mill, se Locke, se Kant, se Hegel, se Fichte, se Huxley — ezekre nóvszerint hivatkozik — és még sok más tudós író neifi tudott neki feleletet adni a kérdésre: mi a lélek, és mivé válik a halál után? Mert biz öt leginkább e kérdés érdekelte. A buddhismus sem elégítette ki lelki vágyát. Csak akkor talált megnyugvást, midőn tanulmányaiban az iszlámhoz érkezett el. Napról-napra rendkívüli módon növekedett vonzalma Muhammed vallásához. Nem elégedett meg a könyvekből való okulással. Egy tekintelyes bombay-i muszlimmal, Bedr ed-din Abdalláh Kúrral, és az ö révén még más előkelő muhammedán férfiúval lepett levelezésbe. Ez érintkezés tárgyát csakhamar azon eszme képezte, hogyan lehetne a müveit nyugoti társadalomban az iszlám terjesztése érdekében propagandát indítani. Ez ügy érdekében egy Medinába, a próféta szent városába való gazdag kereskedő, Hádsi Abdalláh Arab, ki ez idő szerint ép Indiában tartózkodott, hazájába való visszatértében útjába ejté Manilát és ott az Egyesült Államok konzulával a tervezett propaganda prógrammját a legapróbb részletekig megbeszélte. Csakhamar [625]