Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
Muhammedán propaganda Amerikában. In: Budapesti Szemle 80 (1894) 45 - 60. [Heller 169]
58 Muliammedán propaganda Amerikában. sikerült is nekik Kalkuttában, Bonibayban, Hyderabádban, Bangoonban és más helyeken a jómódú mubammedánok nagy számát anyagi áldozatok fölajánlására bírni, «for the purpose of teaching the religion of Islam in America». E társulat Webbet választotta ügyvezetőjének. Manilai állását legott odahagyva, a muhammedán országok egy részében utazást tesz és 1893 februárban Amerikába érkezik, hogy csakhamar azon föladathoz lásson, melyet maga elé tűzött. A ki Webb úr vallomásait, melyeket csak nagyon röviden vázolhattam, elolvassa, találhat bennök némi enthusiasmust, higyük el, hogy őszinte lelkesedést, de semmi esetre nem alapos vallástörténeti tudományt, mely őt az iszlám müveit méltatására képesítené. Ha csak azon kérdésre keresett feleletet: hogy mi a lélek és mivé válik a halál után ? biz nem kellett az őskor vallásaitól egészen le az iszlámig átkínlódnia, a Kr. u. VII. századot jóval megelőző vallásos irodalmakban elég körűiményes feleletre találhatott volna e kérdésekre. S mindaz, a mit Európa újkori philosophusainak munkáiról mond, ez irodalom vajmi felületes ismerőjének tünteti föl előttünk az Egyesült Államok volt manilai konzulát. Mit mondjunk ahhoz, hogy Kant, Hegel, Fichte materialismusa fekszi meg a konzul gyomrát ? Ezekből biz édes keveset érthetett, még kevesebbet talán mint az iszlámból, melyet e vallás buzgó amerikai apostola, úgy látszik, csak nagyon fölszínesen ismerhet. De nagyon fölösleges dolgot végeznénk, ha itt Muhammed Webb úr tudományának bírálatába bocsátkoznánk.Csak azt akarjuk szemügyre venni, hogy miképen érvényesítette az iszlám iránti határtalan lelkesedésót. Legelőször a chicagói világkiállítás kapcsolatában 1893 szeptember 11-dikétől 27-dikéig tartott vallás-parlamentben lépett nyilvánosságra. E századunk szellemét nem kevéssé jellemző gyülekezésben Európa és Ázsia minden vallásfelekezete hivatalos személyek által volt képviselve, kik vallásuk rendszeréről és viszonyáról a többi vallásokhoz többé-kevésbbé tudományos irányú, de nagyjában inkább apologetikus előadásokat tartottak. Az iszlámnak nem volt hivatalos képviselője az eredeti congressu8on. A szultán, úgy látszik, nem tartotta komoly vállalatnak és nem felelt meg azon meghívásnak, melyet hozzá is, mint az «igazhitűek fejedelméhez» a vallások parlamentjé[626] c