Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
46 GOLDZIHER. binek mellett. 4) — Akadt, azonban a magrebineknek számos megtámadója is; ezek között nevezetesen Ibn Ijaukal, a hires utazó és geograph személyében. Ibu Ilaukal mint kémje 'Obeid-Allah-nak, az afrikai fatiinita trónkövetelőnek, Siciliát és Spanyolországot beutazta az ottani politikai és társadalmi viszonyok tanulmányozása czéljából 2), és tapasztalásait utazási és földrajzi munkáiban rakta le. Andalusiáról nem a leghizelgőbb módon nyilatkozik. „Leginkább csodálom — úgymond — hogy ezen sziget 3) daczára annak, hogy lakosaiban kevés a férfias jellem, hogy azok igen alávaló és gyenge eszű emberek, kik a bátorságtól, lovagiasságtól és harcziasságtól távol vannak, mégis jelen birtokosainak hatalmában megmaradhat, ámbár az igazhivők uralkodója (t. i. az ő fatimita ura) jól tudja, hol fekszik ezen tartomány, mily dús jövedelemmel jár és mennyi természeti gyönyörűséggel bir." Természetesen, ilyen jellemzése hazájuknak diihbe hozta a spanyol tudósokat, és nem is késtek Ibn íjaukai támadásait megczáfolni. Legnevezetesebb e tárgyban egy ily czitnü munka: ibjli+Jlj ^J-KJ oLoj^H iuó'Uül melyet ugyan már nem ismerünk, de melynek Ibn Ilaukal ellen polemizáló részét CA1Í b. Sa'id kivonataiban olvashatjuk. 4) A magrebinek ügyvéde nem kevés büszkeséggel juttatja a keletiek emlékezetébe azon történelmi mozzanatokat, midőn ők erőtlenségüknek és tehetetlenségüknek ') Magrebín tudósok részéről történt ellentmondó nyilatkozatokkal is találkozunk ugyan, de ilyenek mindenesetre a kivételek közé sorozandók. Igy pl. Abu-1 Hasan al-'Gaál azt mondja, (Makkarí II, p. ]•(, 10) „hogy a szép tulajdonságok oly növények melyek nem teremnek Magribban" ol^ L^j' v^aaj ^Ij .ÜxXg-£ Lwo 2) Munkáit különösen Araari ismertette 1845-ben. 3) szigetnek nevezik az arabok a félszigeteket is. *) Ezen tudós végezte be al-M a k k a r T nagy történelmi munkáját; a szóban forgó passus a Leydeni kiadás (mely szerint idéztük e munkát ezen értekezésünkben) I. kötetének (fi és a kk. lapjain található. [34]