Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 33 Túlról a magrebinek sokkal inkább őrizték xuég eredeti arab jellegüket, mint a keletiek, kik kezdettől fogva inkább vegyültek idegen fajok közé, súlypontjuk Középázsia felé bájolván. Lakhelyeik külsejére nézve, ujabban Palmer emelte ki, hogy az ember legkönnyebben ismer azokban még az arab sátrakra. Azonfelül irmodoruk is régi jellemük mellett bizonyit. A magrebin kalligraphia, a mint azt a Spanyolországból és Afrikából kikerült arab kéziratokból legjobban láthatni, még leginkább búz a régi kuficus irás jelleméhez 1), mely körülmény az ily kéziratok olvasóinak némi nehézséget is szokott okozni. 2) A Függelék I. alatt általam közlött szövegdarab is ily magrebin irásjeilegü kéziratból vétetett. Felemlitem azonban, hogy Ibn 'Gálib tudósitása szerint 3) a magrebinek is eleinte £ w w a ne seb i irmodorral éltek LÁjj-áx ki j > ^y Mindezen körülmények azon meggyőződést ébresztették a magrebin arabok öntudatában, hogy ők vannak hivatva, az iszlámban a legelső szerepet vinni. Ezen meggyőződésük erősítésére egy traditionális mondatot is költöttek és adtak Muhammed szájába, mely szerint: „A magrebinek nem fognak megszűnni az igazság nevében győzedelmeskedni, a feltámadás napjáig. 4) A magrebinek ezen állításaikat több irodalmi munkában is tárgyalták; nevezetesen Averroes 5), a kitűnő bölcsész és mások törekedtek a bölcsészet és történelem fegyvereivel küzdeni a magre') Nevezetes, hogy Seligmann bécsi tanár a bécsi kéziratok között kimutatott egy persa nyelven írott pharmacologicns munkát, mely 1055 Kr. u. Íratott, és melynek irjellege még határozottan a kufia-magrebin jelleg felé bajlik. L. F. R. Seil gm an, Codex Vindobonensis etc. (Bécs 1859). J) A párisi császári nyomda a magrebin typnsokat is behozta, és azokkal nyomtatta többek között: Sidi Khalil „Préeis de jurispondence musulmane" czimü könyvét. 3) Al-Mak W art II, p. 2. 4) Al-Mak kart I, p. elf; egy másik traditiómondatra, hol azonban nem történik nyilt vonatkozás Magribra utal Ibn Hazm (L. ugyanott II, p. |t|). s) Li. Renan, Averroes et l'Averroisme. [45]