Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]

A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 33 dor, Ptolemäus sat. Pythagoras, ki egy istenben hitt, és egyéb hatalmas királyok és világhírű bölcsek!" ') Erre Rifá'a mosolygott és szólt az arabok dicső múltjáról, a tobba'król, a hatalmas áaddadról és Sadidról, Sabá b. Jaágob-ról, a himjáriták ősatyjáról, ITanzaláról, a Muhammed előtti arab prophétáról; még N. Sándort is Ismá'ilitává teszi ad majorem Arabum glóriám. „Te oly népet magasztaltál, melynek semmi köze a kitűnőséghez, mely közt soha kitűnő vagy nemes egyén nem lépett fel, sem olyan, ki a ha almasak királyáról, az egyetlen istenről szólott volna. A kitűnőség Ismá'íl-é, isten barátjának, Ábrahámnak fiáé, ki a szent házat építette, Zemzemet és a Mekkai szentélyeket alkotá sat." ') Szerzőnk, mint látjuk, a nemzetiségi vitatkozást visszaviszi a muhammedanismus ezen legelső korszakába és azt oly határozottsággal folytatottnak ecseteli, hogy tendentiosus természete minden sorából kitűnik. De mit bizonyít előadása? Azt, hogy az ilyféle vitatkozások a szerző idejében nagyon divatozhattak, különösen a keresztyén világgal való közelebbrőli érintkezés folytán. Ez az, mit az úgynevezett Pseudo-Vákidíből kérdésünk történetére nézve meríthettem. V. Végül még egy pontra akarom az olvasó figyelmét felhíni. Mig ugyanis azon időben, midőn az arab faj csak az arabs félszigetre szorítkozott, az egymás közti vetélkedés és gcnealogicus dicsekvés az egyes törzsek között folyt: addig az iszlám nagyszerű bódításai után az egyes orszá gok s tartományok arab lakói folytonosan azon veszekedtek, hogy melyik országot illeti az elsőség cgy másik vagy a többi fölött? Igy pl. egy egész nagy irodalommá fejlődött azon kérdés, váljon Syria (pL»i) vagy Egyptom-(vAajo)-e a legkiválóbb tartománya az iszlám birodalomnak? üniversálisabb színezetet öltött ezen kérdés, midőn Eszakafriká') l. c. I, p. <).—<H. [43]