Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 33 folyóiratban, és ujabban — mint értesülök— Wahrmund ur ugyanezen feladat megoldását vállalta magára.') Caussin 2) szerint ezen regénynek a kéziratokban fennmaradt szövegezése valami Sejj id Jűsuf b. Ismá'í 1-tól eredne, mely feltevést azonban Dugat 3) megezáfolta. Tény az, hogy azon szóbeli traditiónál fogva, melyre a szóban forgó regénycyklus szövegezése támaszkodik, tág tere nyilt a későbbkori nézetek szempontjából történt koronkinti interpolátióknak. Hiszen voltak férfiak, kik ezen regény traditiójával foglalkoztak "kizárólag — egy 'iraki orvos ezen foglalkozásának köszöni melléknevét: al-'Antarí 1) — és mi könnyebb annál, hogy ezen tradátorok megfeledkezhettek azon korszak eszmeköréről, melyben a regény játszik, és saját koruk szempontjából bővítették s ékítették a talált alapanyagot? Ily későbbkori és nézetem szerint csupán csak a tradátorra visszavezetendő bővítés az, ha az elbeszélő a fogoly Rabi' szájába adja a következő szavakat, melyeket Mufrig b. riammámhoz intéz: „(), te tekintélyes uram! a nemes arabok csak azért dicsekednek a nem-arabok ellenében, mivel ők hűségesen őrzik szövetségeiket, mivel vendégszeretőig ápolják a bajiékaikba kerülő idegeneket, mivel mindig igazat szólnak, bőkezűek és könnyen bocsátják meg a rajtuk ejtett sérelmeket." s) Ezen tendentia, t. i. az arab fajnak kitüntetése a nem-arab fölött az Antarregény most ismert szövegezésének még egyéb helyein is kimutatható. így például azon szép epizodon, mely AlM un dir délarab fejedelein viszonyát Chosru persa király udvarához irja le; itt a szerkesztő, mielőtt az arab fejedelem végdiadalát irná le, következőképen szólaltatja meg a ') Ezen fejezetben előforduló idézetek az Antarrcgényből Qu at reme're kiadására (Chrestomaties orientales arab része) vonatkoznak. J) Essai sur l'histoire dos Arabes avant ITsIamismc II. p. 518. ') Jonrn. asiat. 18G5 I, p. 295. 4) Wüstenfeld Geschichte der arabischen Ärzte Nr. 172. 5) Antarregény cd. Quatreinérc p. V. fi. Násíf al-Jázigi Makamjait (Beirut 1856) p. av. [39]