Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]

A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 33 Ez csakugyan olyan nyilatkozat, mely mellett érthetetlenné válik azon szerep, melyet lbu Kuteiba a áu'ubijja ellenségei között foglal el. * * * A áu'ubijja állításaira és Ibn Kuteiba czáfolatára nézve főkutfőül szolgált szerzőnek Ibn 'Abdi Rabbiiii: „al 'Ikd al faríd" ezimü munkája

1); egy nagy fontosságú munka, melynek kincsei eddig, fájdalom, az orientalisták által nem aknáztattak ki. Csak Fresnel-ről tudom, bogy e munkát nagyobb mérvben használta; belőle vonta a „Lettres sur 1'

hi s tőire des A rab es" ezimü munkájának anyagát. A áu'űbijjára vonatkozó részét a nagyérdemű Ilamnier-Purgstall fordította le kivonatban a fenntemlitett helyen; de e fordítás sok hiányban szenved, melyek egy részére ezen fejezethez irt jegyzeteimben reá mutattam. A szöveg, a bécsi udvari könyvtár kézirata szerint, ez értekezésem szövegmellékletei közölt jelenik meg legelőször. Azok közül, kik a áu'ubijja ellen poleinice léptek fel Ibn Kuteibán kivül, fennt már kiemeltem Ihn F&rist (lásd a 25. lapon); ihn an-Nedíin szerint felhozom ínég al-Cahmit

2), ki al-Mutawakkil chalifa idejében élt és egy ily ezimü munkát irt: ü-o O^Jt J, ^LaJoüíll i^jlxS" Végül még megeinlitem az-Zamachsarí t (niegh. 538 Higra), a hires grammatikust és lexikographot, ki nevezc') Lásd e munka jellemzését általában Fliige I-nél (Arabische, türkische und persische Handschriften der k. k. Hofbibliothek in Wien 1. kötct 325 1.) Mondhatni, hogy Ihn rAbdi liabbihi nagyszerű munkája a kiadatlan arab a dal» munkák között a legnevezetesebb és leginkább érdemelne meg nyilvánoságra bocsáttatást. A szerző Spanyolországba való volt (szül. 24G-ban H.) egy kairawáni tudós azt rója fel a munkának hiányul, hogy a szerző nem ragadta meg az alkalmat földiéinek kidicsérésére (L. a) Makk art II. köt. (•<) lap, hol a munka pusztán (AJúJl neveztetik, mi Flügel állítását — ugyanott 2. jegyz. — igazolja). Szerző egyik ellensége e jeles munkát ironice hagymagyökérnek csúfolta (ugyanott f»» lap). 2) Fihrist I, p. ||f. [33]