Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 25 egybekapcsolta volna, mely megtörte volna az igazságtalanokat és véget vetett volna az esztelenek hatalmának; nem volt nekik semmi felmutatható eredményük valami művészetben, sem maradandó művök a bölcsészetben, ha eltekintünk a költészettől, melyben azonban túltettek rajtok a nem-arabok. Mert a görögök birtak csudálatos költeményekkel, melyek szabályos mérték szerint készíttettek. Mi tehát az, mivel az arabok a nem-arabok ellenében dicsekednek? Hiszen ők nem egyebek mint orditó farkasok és száguldozó vadak, mert egyikük felfalja a másikát és egyikük ellenségeskedik a másik ellen." Természetesen az arab nemzetiség fanatikusai ily szemrehányásokat., különösen az arab költészet ily meggyalázását el nem tűrhették. Az arabophilok egy nagy szószólója, Ibn Fáris, egy nevezetes munkájában ') egy egész fejezetet szentel azon állítás bebizonyításának, mely ellen su'űbita szerzőnk oly szenvedélyesen száll sikra. 2) „Csak az arab nyelv" — mert a nj'elv sajátságaira alapitja Ibn Fáris az arabok első szerepét a eulturtörténetben — „bir oly eszközökkel, melyek által a „beszéd világossá és minden félreértést kizáróvá válik . . „Oly emberek, kiknek állításaiba nem szabad bizni, azt „állítják ugyan, hogy a bölcsészek (görögök) is birtak ily „nyelvtani eszközökkel; ily tudósításokra azonban nem sza„bad hajtanunk. Azon emberek , kik ilyes dolgokat állita„nak, eleinte igazhitiiséget, színleltek , úgy hogy bizalmunk „folytán tudósaink könyveiből sokfélét kölcsönözhettek, a „mit aztán — miután egyes szavakat elferdítettek — oly „népre vezettek vissza, melynek neve a történelemben „aligha ismeretes, és oly nyelvvel biró, melynek kifejezései „annyira éktelenek, hogy igazhitű ember szája alig ejtheti „ki azt. Azt is állítják, hogy ezen népnek van költészete; ') ÁudJI XJÜ. Minthogy ezen munkáról egy épen tollam alatt levő dolgozatban bővebben értekezein, azért itt csak a legszükségesebbekre szorítkozom. xj o-vi LuL>. As-Sujutí, Muzhir (Bülákí nyomtatvány) I p. [33]
