Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]

26 GOLDZIHER. „de midőn mi költeményeit elolvastuk, azt találtuk, hogy „azokban semmi jelentékeny dolog nincsen, sem pedig „külső kellem vagy jóravaló mérték. Csak az arabnak van „felemlitésre méltó költészete sat." Ha tekintetbe vesszük, hogy Ibn Fäuis a muhammedán számitás szerint a IV. szá­zadban élt, akkor ezen egész nyilatkozatát a még friss em­lékezetben élő áu'űbijja-iskola elleni polémiának tekinthetjük. Az arabok főképen törzsrendszerükből eredő családi fegyelmükkel büszkélkedtek. Könnyen érthető tehát, hogy a áu'űbijja-iskola arra forditotta figyelmét, miszerint ezen állításukból eredő követeléseiket czáfolják meg. Erre nézve azon laza és gondtalan fegyelemre mutattak reá, melyet a régi arab világ legkiválóbb hősei nejeikre nézve gyakorol­tak. Csak az arab költőket kellett vizsgálniok, hogy egész tövisfüzérét gyüjthessék ama példáknak, melyek felhozása által az araboknak családi életükre és e szerint tiszta, mo­csoktalan származásukra vonatkozó dicsekvését megczáfol­hassák. Felhozzák pl. 'Antarát, ki igy szólítja meg nejét: ') „Akármely férfiú könnyii szerrel közelithet hozzád; ha elfognak téged, te kendőzöd és fested szemedet és ar­czodat; r „Én pedig oly ember vagyok, ki ha erővel elragad­nak is, megerősitem a kengyelvasat és távolba szököm ; „Mig én gyorstevén tova nyargalok, addig te kis tevécskén ülsz és lebontod nyergét." Azaz: te szivesen engeded át magadat azon férfiak­nak, kik elfognak téged, sőt mesterséges szépítés által tet­szésüket hajhászod, mig engem még erőszakosan sem ke­ríthetnek birtokukba. — Vagy mily fényt vet az arab csa­ládi életre azon vers, melyet al Hárith b. 'Amr-al Kindí ') A l-'Ikd al-Farí d. (Bécsi kézirat.) I fol. 189 recto. [34]

Next

/
Thumbnails
Contents