Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]

A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 21 haragját vonta magára l); törzsfáját Darius királyra vezette vissza. Mindezekről azt mondja szerzőnk, hogy Su'íibiták voltak. Ezen adatokból következtettem azon korra, melyet mint a Su'übijja virágzási korszakát említettem. Meghatározásom mellett szól az is, hogy — mint később látni fogjuk — a 276-ban meghalt Ibn Kuteiba irodalmi polémiába bocsátkozott a nevezett iskolával, és hogy ennek képviselői az emiitett tudós érveit megczáfolták. Szükséges tehát, hogy a Su'úbijja-iskola egykorú volt légyen Ibu Kuteibával. Megemlítendő még az is, hogy mint a kútfőkből kitűnik

2) a su'öbijja-iskola csakis ezen egy században virágzott, később pedig mint rendszeres iskola nem fordul elő a innhammedán irodalomban. Nézzük már most, miben állott röviden a Su'ubijja vagy Tasvija-iskola tülajdonképeni tana. — Három részre oszthatók azon nézetek, melyekkel az arab nemzetiség fanatikus tömjénezői ellen kikeltek. A) Mindenekelőtt azt törekedtek bebizonyítani, hogy az iszlám valódi szelleménél fogva a muhammedán hivek körén belül nem lehet szó a származásra hivatkozó nemességről. Ennek bebizonyítására felhozzák Muhammed tanaiból a legcsattanósabb mondatokat

3), melyeket azonban azok szerint, mit ezen értekezés I. fejezetében mutattam ki, még sokszorosan ki lehet egésziteni. Vannak ugyan a Muhammednek tulajdonított mondatok közt olyanok is, melyek az arab nemzetiség fanatikusai szempontjából a származásra hivatkozó nemesség követeléseit helyeselni látszanak. Igy pl. ha Muhammed azt mondja: „Ha a népnek nemese jő hozzátok, tiszteljétek őt rangja szerint", „Legyetek elnézéssel a tekintélylyel biró férfiak hibái irányában"; >) Fih rist I. c.dUU! I^lö l^lö Xa^Ó £ J^aljy. I«

1* tartozik még Báli Abíi 'Alid alláh, egy bagdadi államtitkár, ki ily czimü müvet irt: x_}^_*uuij| (jűJU wLíjlj ^s-au^JuI XaJ jJuUl ^yjo ibid. p. (PI. 2) L. a IV. Függeléket. ') ÍJ. Függelék 1, a. [33]