Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
18 GOLDZIHER. visszahatás egyes jelentékenyebb kitöréseit jelezték, és inkább nemzeti jelentőséggel birnak, mint vallásival; utóbbit Chwolsohn állitja, ki ezen vallásrendszereket mint a régi pogányság maradékait fogja fel. ') Egyébütt a nemzeti visszahatás a chári£iták felekezetében lelte támaszát, mely ámbár oppositiója nem tisztán nemzeti jellegű, mint az arab chalifatus elleni oppositió szívesen felkaroltatott azon körök által, hol a nemzetiségi öntudat kifejezésére egy ellenzéki testülethez való szcgődés mulhatlan szükségletként mutatkozott. Krem er Alfred szellemdús munkájában 2) azon eszmét állítja föl, hogy a régi babyloni birodalom lakói azért voltak utalva az imámféle tanokra, mert ősidőktől fogva földmivelő nép lévén, mindig despoticus államformáknak voltak alávetve, mely kormányformát most az iszlámon belül a nem kevésbé szolgalelkekhez forduló felekezetek 3) érvényesítették; mig másrészről a charigita tanok az éjszakafrikai berber törzsek nomád életmódja által nevelt életnézeteknek kedvezett. Ezen igen szépen kigondolt megkülönböztetést azonban a történelein nein igazolja. Maga Krem er adja elő könyve egy későbbi fejezetében a si'ismus és irnanjismus terjedését az éjszakafrikai törzsek között. Másrészről, ha Kremer a régi Babylon lakosainak „aramaeus származásában" leli a si'ismus keletkezésének magyarázatát, ezzel máiannyiban sem érthetünk egyet, mert nézetünk szerint, melyet röviden kifejtettünk a fenntebbiekben, az imámita tanokat az indogermán genius visszahatására kell visszavezetni. Az iráni elem az arabismus ellen még egy másik, nem kevésbé jelentékeny módon gyakorolt hatalmas reactiót. ') Die Ssabier und der Ssabismus. (St. Petersburg 1856.) I. p. 284—296. 2) Geschichte der herrschenden Ideen des Islams (Leipzig 1868) p. 362. 3) „Einer also verkommenen Bevölkerung mussten die shiytischen Lehren mit ihrem starren Legitimitätsprincipc, mit ihrer Vergötterung der Nachkommen Alys als etwas ganz naturgemässes erscheinen" ibid. [34]
