Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 17 ban tett, miszerint neki az volna kedvencz eszménye, hogy a vörösök (persák) felét megölje, másik felét pedig csak azért kímélje meg, hogy a vásártól ne maradjon el azon haszon, melyet a vállalkozó persa a kereskedő szellemű arabnak hajthat? 1) De a persa és egyéb nem-arab elem sem tűrte ellentállás nélkül az arabok részéről tapasztalt elnyomást. Ellentállásukat vallási schismák álczájába burkolták, és az iráni elem visszahatását egy tősgyökeres arab ember személyéhez fűzték: 'Alí-éhoz. Rég ismert dolog, hogy azon sokszorosan feltűnt és mindég ismétlődő vallásos mozgalmak, melyek eleinte csak az egyszerű sí'izmus-ból kiindulva, később az incarnatio eszméje körül csoportosulnak, nem jeleznek egyebet mint az árya elem visszahatását az iszlám arabismusa ellen. Az indogermán ember vallásos érzelmeinek a puszta prophetismus nem nyújt kielégítést; az indogermán genius panthcisticus iránya, mint azt az e körbe tartozó vallások története eléggé bizonyitja és mint azt ujabb időben BurnoufEmil újból kiemelte 2), az incarnatio feltevése felé hajlik. És midőn az irániak között időről időre újból és újból az imámféle tanok és az incarnatio eszméjéből kiinduló felekezetek minden üldözés és elnyomás daczára léptek elő: ez nem volt egyéb, mint az iranismus visszahatása az arabismus által gyakorolt nemzeti túlsúly ellenében. Bábck hivei, a Karmáthok, Iszmailiták, Mezdakiták, Jezidit.ák sat. a persa nép közt mindig lappangó iráni A persák néha fehéreknek neveztetnek arab Íróknál, máskor vörösöknek ^ ,• mely kifejezés sokszor a fehér-rel felváltva fordul elő, a mint ezt különösen Hariri Durrat al-gavväs; ed. Thorbecke p. | Pa emeli ki. 2) La science des religions. Paris 1872. > á [33]
