Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]

12 GOLDZIHER. azaz: „N. törzs dicsekvése" sat.

1). A genealógiai tudományhoz tartozott továbbá a Jo Láj-nak (kiválóság) megfelelőleg a , azaz a törzsek gáncsolása, mely irodalomágnak legfőbb képviselője 'Allan as-Su'űbí, ki Härunar-Iiasíd idejében élt, és az összes ,_JL£x> azaz a törzsek egymásközti gáncsolódásait egy nagy könyvben ,_JUJ| Á ^IcW!!

2) gyüjté össze, melyben nem tisztán objectiv gytijtő volt, hanem subjeetiv érzelmeinek is adott kifejezést. — Nagyon nevezetes, hogy sokszor ezen genealogok, kik más emberek nemzetiségi törzsfáját bolygatták, maguk épen legkevésbé dicsekedhettek a származás nemességével; tán ép ezért akartak más emberek nemességén. is mindenféle hiányt felfedezni. „Abu 'Ubcidához, a hires genealoghoz" — így tudósít Ihn Nedím

3) — „egykor igy szólt egyik társa: Te az embereket sorra előszámlálod és nemességüket bolygatod ; hát az isten szerelméért, ugyan mondd meg nekem, ki volt a te apád és honnét származott ő? Erre a genealog: „Engem apám arról tudósitott, hogy öreg apám még zsidó volt Bágcrwánban." Ezen nyilt vallomása által a nemzetiségi tiszta származás szigorú ellenőrzője csak nevetségessé akarta tenni azon előítéletet, melynek kiaknázására épült az ő saját hírneve. Muhammed kosmopolitikus eszméivel nem fért össze egy oly tudomány művelése, mely, ha a gyakorlati életben annak eredményei és elvei irányadók maradnak, útjában áll az ő eszméi győzelmének az arabok között. „A ki a ') Fihrist 1. <•. p. 14. — [Pv, 15 s^U* vjUí' 3 JlSUJÜÍ S^jU/ij 5) ibid. p. v. ö. ibid. p. |t"y, 8, bot Abu ilusein Muhammed ad-Dim artí munkája: c_>»*Jt ^jLw^ >_Áa.ÖÍ v_*JL/wO uLxS^ emlittetik. 5 > ') Filirist 1. c. p. ör 1

1 ^b SlXjux Jo^ Jb" iJÜló 3 u-LUl ü/d tXs »tV-yx ^S^- Jbii xjjűl to^ üJjjI ^ Ijao í 9 ^I^Lo bq^ sbl [34]