Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
62 GOLDZIIIER IGNÄCZ irányt létesítették, középázsiai és ind körökből az iszlámba, tebát annak keleti ágába, átszivárgó eszmék voltak. 2 U) A süfismus keletkezésének és kiképzésének, a különféle mysticus iskolák fejlődésének szintere ennélfogva csak a keleti iszlám lehetett. De épen ugy mint a süfismus nemes oldala keleten lépett napvilágra és keleten gyakorolta lényeges hatását az iszlám vallásos megalakulására, ugy a süfismus kinövései is csak keleten léptek elő. Ezen kinövések alatt értem a kolduló dervisek intézményét, mely a süfismus leple alatt a henyélésnek, és a mysticismus álarcza alatt az erkölcsi zabolátlanságnak kölcsönzött czimét. A nyugati iszlám, különösen Ak Spanyolország, még al-Malclcari történetíró idejében, a derviseket nem csak liogy nem támogatta, hanem életmódjukat, melyet a keleti iszlám a sérthetetlenség védpajzsa alá helyezett, kereken megvetésre méltónak mondotta. »A fakir-ság módja a mint az keleten divatban van« — úgymond az emiitett történetiró, — »mely a munkától távol tartja és koldulásra indítja a hozzá tartozókat, fölötte csúnya dolognak tartatik nálunk (spanyoloknál),« 2') és ennélfogva nem feltűnő, ha azt látjuk, hogy az andalusiai arabs költészetben számos gúnyverset találunk azok ellen, kik »gyapjút (síif) öltenek magukra,« azaz a sűfik ellen. 3 0) De nemcsak a süfismus ezen visszaélései és kinövései ostoroztatnak nyugati irólc által, hanem annak elméleti kiinduló pontja is rosz hitelnek örvend a nyugati iszlámban. A süfismus ugyanis, liogy az iszlámi társaságban lehetetlenné ne válj ék, tanait törekedett magából a koránból kimagyarázni, illetőleg azokat a koránba belémagyarázni, oly módon, hogy a korán szószerinti , értelme mellett (ma na Zahir) még egy exotericus, benső, titkos értelmezésről (ma na hátin) szólott, mely utóbbit tartotta a szent könyv valódi, de csak kiválólag avatott, megvilágított emberek által felfogható értelmének. Ily módon azután kétféle vallástudományról szólott \ lim al-Záliir, a »látszó tudományáról,« mely a közönséges'ulcmá-knak, való, és'ilm al hátin »a benső tudományáról,« mely a süfismus tanaival azonos. Ezen felosztás a nyugati tudósok által el nem ismertetik, és ezen oppositió egyik heves képviselőjét volt alkalmam [202]
