Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]

GOLDZIHER IGNÁCZ 33 tióra alapuló ritusmód az, melyet követni szabad minden bid.'á kizárásával.

4 8) Annál ridegebben ragaszkodik aztán a traditió betűjéhez a bucsújárással összefüggő rítusok módjára és rendjére nézve. Ezen ritus egyik mozzanata p. o. az, hogy a bucsújárólc al-Safá és al-Mervá hegyek között futkosnak (al8a'j). Abü Hanifá szerint már most mindegy akár -Safá-tól Mervának, akár pedig megfordítva történik ezen lótás-futás. Malik a traditió betűje szerint megkívánja, hogy Safá legyen a terminus a quo és Merva a terminus ad quem; ha megfordítva történnék a futkosás, a ritus ezen pontjának az illető búcsújáró egyén eleget nem tenne. Hasonlólag a kődobálás, mely 'Arafát hegyéről a völgybe történik, okvetlen a betű szerint kövekkel történjék, a kavicscsal való dobálás által az ember nem tenne eleget a vállástörvénynek. Abu Hanifá nem sürgeti a kőnemet, és beelégedik, akármily követ hajigálnak a hivek a sátán ellen. *'). Ezen értekezésemnek nem lehet czélja a két iskola között fennforgó valamennyi vitapontot elősorolni. Ezen feladat egy külön e czélra irandó dolgozatot tenne szükségessé, és sajnálandó, hogy a muhammedán ritustannal és joggal foglalkozó európai irodalom, mely rendszerint gyakorlati czélokat tüz ki, mindig csak egy-egy iskolának irányát ismerteti codificálva. A szétágazó irányok összehasonlító tanúlmánya az európai irodalomban még pium desiderium ; pedig nélküle az iszlám kultúrtörténet egy fő-fő segédeszközének hiányában vagyunk. Ily tanulmányra nézve a leginkább hozzáférhető és legbecsesebb kútfőként használhatók a traditiógyüjteményekhez irt eredeti commentárok, különösen al-Navavi commentárja a Muszlim-féle traditiógyüjteményhez, alSha'räni »a mérleg« (Kitáb al-mizán) czimű könyve és Máverdi Kitáb al-ahkám al-sultánijjá czímű munkája, melyet Enger adott ki Bonnban 1853-ban ily czimmel: »Maverdii Constitutiones politicae.« Mindhárom munkából merítettem, mint jegyzeteimből látható, az értekezésem ezen részében feldolgozott anyagot, mely által nem akartam a tárgyat kimeríteni, hanem csak példákban bemutatni a kutatásnak ezen kérdésre nézve nyiló tér bőségét. Ibu Batuta, spanyol-arab utazó, emlit egy versben irott munkát, mely a négy ritus között fennforgó viM. TUD. AKAD. ÉRT. A NYELVTUDOM. KÖRÉBŐL. [173]