Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 Ennek kimutatására azonban előre kell bocsátanom egy pár tájékoztató megjegyzést. A traditionalismus elleni reactio korán fejlődött ki az iszlámban. Ahmed ihn Abi Ishuk al-Sebi'í előtt, ki az iszlám II. századában élt, egykor egy ember igy szólott: »Meddig fogtok örökösen a traditión függni, foglalkozzatok inkább a tudománynyal! (IIa matá baditun-istliagilü bifilmi). 2 2) Ugyanekkor látjuk a keletkező kánonjogi iskolákban a speculativ tendentiát a traditionalismus ridegsége ellen visszahatni. Ismeretes, hogy az orthodox szunnita iszlámon belül többféle irány fejlődött ki. Említenek hatot, ba a Sufján algauri (megh. 161-ben b.) ós Dand al-Záliiri (megh. 270-beu b.) neve után nevezett irányokat is ideszámítjuk, mások mint pl. a Zejditálc Arabiában — kik magukat »az öt irány embereidnek nevezik {aid al-chams maddhib 2 3) ötöt, de a legismeretesebbek négyen vannak és négy imám vagyis iskolaalapitóra, kiknek nevei után neveztetnek, vezettetnek vissza és pedig 1) a mdlikita irány, mely Malik b. Anas medinai tanárt (megb. 179-ben), a muhammedán traditió legelső gyűjtőjét és a traditiótudomány megalapítóját nevezi fejének; 2) a lianafita irány, mely Abú Ifanifa al-Nomán irdlci vallástanárt (meghalt 150-ben) ismeri legfőbb tekintélynek; 3) a shdftita irány, mely al-Shafii (megh. 204. b.) Málik tanítványában ismeri alapitóját és végre 4) Ahmed b. Hanbal (megh. 241.), al-Shdfii tanítványának iránya, a hanbalita. Ezen iskolák egymásután való keletkezése igen behatóan és szellemesen tárgyaltatott Mirzd ICazembeg, 2 t) Sachau Ede 2 1) és von Kremer Alfréd által, í c) kiknek a jegyzetben idézett munkáira utalom az olvasót, minthogy bennünket e helyen csak azon viszony érdekel, melyben ezen iskolák azon iránykülönbséghez állanak, mely mint fönn kifejtettem, a felsorolt négy vallástani kútfő alkalmazásából következik. Erre nézve ugy áll a dolog, bogy a mAlikita iskola, melynek megalapitója legelső úttörője volt egyszersmind a traditió tudományának, a koránon kivül csakis a traditiót ismeri el mint a dogmatika, aritus és a jogtan kútfejét, míg ellenben a banafita iskola az, mely más néven »a vélemény iskolájának« neveztetik, és melynek megalapítója kevesebb sülyt fektetvén a traditióra, az analógiának [161]
