Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Előszó

a nyelvészeti tanulmányok fejlődéséről az araboknál, ha ez az értekezés nem ama érdekes nemzeti nyelvek egyikén íródott volna, amelyeknek tucatszámra való elsajátítását mindenféle egyéb munkák mellett, úgy tűnik, most tőlünk, remélhetőleg igencsak hiába, elvárják"

1

2). 1885 decemberében így ír Nöldeke Goldziherhez az esetleges prágai professzori kinevezés kapcsán: „Ich wünschte sehr, Sie gingen nach Prag, wenn Sie irgend leidliche Bedingungen erhalten. Dass Sie dann nicht mehr magyarisch arbeiten können, ist um so besser. Zum Volkslehrer sind Sie nicht gemacht, und wozu sonst in einer Sprache schreiben, die niemand ausser Ungarn versteht und verstehen wird, sehe ich nicht ein?" („Nagyon szeretném, ha Prágába menne, ha valamennyire is tűrhető feltételeket kap. Hogy akkor többé nem dolgozhat magyarul, annál jobb. Maga nem néptanítónak született, és különben miért írjon egy olyan nyelven, amit Magyarországon kívül senki sem ért és nem is fog, nem látom be?"

1

3) A Goldziher elhunyta alkalmából megjelentetett nekrológjában Anthony Ashley Bevan cambridge-i arabista érinti a magyar nyelven íródott művek kérdését is: „Most of Goldziher's writings were published in German, but unfortunately some of them remain shrouded in the impenetrable obscurity of the Hungarian language. It is most earnestly to be wished that all his contributions to learning should, as soon as possible, be rendered generally accessible to Orientalists, for even his briefest articles have a permanent value". („Goldziher legtöbb írása németül jelent meg, ám közülük néhányat továbbra is a magyar nyelv áthatolhatatlan sötétsége borít. A legkomolyabban kell kívánnunk, hogy mindaz, amivel csak gazdagította a tudományt, a lehető leghamarabb általánosan hozzáférhetővé váljék az orientalisták számára, hi1

2 Ad. Erman, E Praetorius, August Müller: Arabien und der Islam. In: Wissenschaftlicher Jahresbericht über die Morgenländischen Studien im Jahre 1879. Hrsg. v. E. Kuhn, A. Müller. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft, Supplement zum 33. Bande. Leipzig, 1881, 144. Ezt a levelet idézi — téves dátummal — Simon és Conrad; Goldziher: Az iszlám kultúrája..., 74; Simon: Ignác Goldziher. His Life..., 89; Conrad: The Pilgrim..., 111. E levelet valójában David Heinrich Müller írta Döblingből 1885. december 23-i dátummal Nöldekének, ő pedig azt — minthogy a levél Goldziher prágai kilátásaival foglalkozik — néhány mondat sietős odakanyarítása után továbbküldte Goldzihernek. — Rendelkezésünkre áll most ezekhez a sorokhoz egy párhuzamos modern levél, amelyben az orientalisztika egyik nagy öregje annak a reményének ad kifejezést, hogy ifjú magyar kollégája nem anyanyelvére fogja alapozni nyelvészeti vizsgálódásait: „Da ich an und für sich von Hetzron viel halte, obwohl er über-'brilliant' (im amerikanischen Sinne) ist, bin ich bereit, sein MS anzusehen; hoffentlich stützt er sich nicht auf das Ungarische." („Minthogy valójában nagyra tartom Hetzront, bár túlságosan is 'sziporkázóan okos' (amerikai értelemben), kész vagyok megnézni a kéziratát; remélhetőleg nem a magyarra támaszkodik".) (Hans Jakob Polotsky Edward UUendorffnak Hetzron Róbertről egy 1971. december 23-án keltezett levélben). H. J. Polotsky (1905-1991): Ausgewählte Briefe. Introduced, edited and annotated by Edward Ullendorff. Stuttgart, 1992, 76—77 (Äthiopistische Forschungen, Band 34). XVIII