Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
54 GOLDZIHER IGNÁCZ tetik vallástani forrássá. Igy tehát ezen forrás átmenetet képez egy másik vallástani forráshoz, melyben az egyéni vélemény és akarat elismerése már egész tisztán jut elismerésre. Említtetik ugyanis a dogmatikus hitnek és a kánoni törvénynek még egy negyedik kútfeje is, mely ugyan a szoros értelemben vett orthodoxismus határaiból ki nem mozdul és az előbb említett három vallástani kútfő semelyikével soha ellenkezésbe nem jő, de a rideg orthodoxismus korlátait annyiban lépi tál, a mennyiben az autoritáson alapuló kútfőkön kivül levő oly elemet képvisel vallásos dolgokban, mely az egyén érvényesülését elősegíti és kibúvót enged a szabad gondolkodásnak. Ezen negyedik kútfő: d) al-ltijiis (az analógia). Migl az első három kutforrás felhasználására és alkalmazására az egyes egyén belátása semmiféle befolyást nem gyakorol, hanem az irott betű és a tradált szöveg szószerinti értelme, valamint az azokat tolmácsoló autoritások egyhangú felfogása dönt és határoz, addig az analógia alkalmazása kihívja az egyéni ingeniumot és belátást, és tág tért enged az illető subjectivitásnak. És hogy az analógia alkalmazása csakugyan nagyon szabad kört enged az egyénnek, az onnét is kitűnik, hogy azok, kik a kijás-t mint vallástani kútfőt elismerik, asliáb al-raj a vélemény, azaz: egyéni belátás embereinek, vagy mint Kremer fordítja 2 0) : speculate jogászoknak (spekulative Juristen) is neveztetnek. Mennél kevesebb döntő befolyást enged tehát valamely muhammedán kör a két utóbbi vallástani kutforrásnak a vallásos kérdések dolgában ; mennél inkább korlátolja az imámok összhangzó döntvényeinek és az analógiák utján következtetett egyéni vélemények hatáskörét; mennél inkább ragaszkodik kizárólagosan a tradált tételekhez: annál kevesebb tere lesz ezen irányon belül a szabad gondolkodásnak, annál tulnyomóbb lesz másrészről a conservativ, csupán csak a traditióra támaszkodó és minden ujitást kizáró tendentia. Es csakugyan a muhammedán felekezetek vagyis inkább mint már e helyen felolvasott egy másik értekezésemben 1) emlitém: irányok, rítusok (madáhib) keletkezésének és kifejlődésének története ezen föltevésünket igazolja. [160]
