Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 Vannak. 1 7) Mindazon muhammedánok, kik a vallás ezen három kútfejét vagy legalább is a két elsőt mint valót ismerik el: ahl al sunná v-algemad (szószerinti homines traditioni et ecclesiae addicti). Azok, akik agemad-t nem tartják kötelezőnek, azaz az egyházhoz nem tartoznak és azon alapot, melyen politikailag alapult t. i. a választás utján létesült első chalifátust jogosnak nem ismerik el, képezik a schismatikusokat, különösen pedig a muhammedán közhasználat szerint a shul't (társaság), legközelebb 'Ali társaságát és azon apró sectákat, melyek joggal jogtalanul ezen általános elnevezés alá foglaltatnak. Megjegyzem azonban, hogy a shiá elnevezés nem azonos, mint tévesen hinni szokás, a traditióhoz nem ragaszkodó, annak hitelt nem adó sectával, mert a shi'ismusnak is vannak traditiogyüjteményei, csakhogy ők a lánczolatban előforduló autoritások hitelességét más mértékkel mérik mint az igazhitű muszlimok. Az ahl al-sln a mint ellentéte ennek : ahl al-sunnd v-al gem.au tehát nem annyira a sunná mint a gemetd antithesise. 1 8) Az első két kútfő érvényességére nézve az összes igazhitű muhammedán világ, a harmadikra nézve annak legnagyobb része egyetértésben van, mert mindbárom kútfeje a vallásos bitnek és életnek, minden muhammedán által elismert autoritásokra hivatkozik és belőlök indul ki. Azonban már a consensus mint vallástudományi forrás, némi tekintetben nem puszta autoritáson alapszik. Mert ha ezen forrást vizsgáló tekintetbe veszszük és a benne szereplő tekintélyt muhammedán szempontból egybehasonlitjuk azzal a tekintélylyel, mely a két elsőben szerepel, úgy meg kell adnunk, liogy ott már emberi akarat és vélemény, mindenesetre olyan emberek akarata és véleménye, kiknek az orthodox iszlám megadja a jogot, liogy kétes esetekben önálló akarattal és véleménynyel birjanak, (úgynevezett mugtabidoké) 1"), tétetik auctoritativvá, mig a két első forrásban az isten változatlan akarata és az általa inspirált próféta tana és cselekedete vezérel. Igy teliát a consensusban már az isteni és prófétai autoritáson kivül, ha nem is vele ellenkezésben álló, emberi vélemény is elismertetik mint mérvadó, de más részről eléggé korlátolt mértékben, a mennyiben csak is a négy imám és ezeknek is csak összehangzó véleménye té[159]
