Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
6 GOLDZIIIER IGNÁCZ hogy csak 883-ban (a muhammedán időszámítás szerint) keletkezett ezen divat. 1 5) A felhozott adatok azt mutatják, hogy társadalmi külső szokásokra nézve sem tapasztalható az a conservatiY megmaradás, melyet rendesen keleti dolgokról fel szoktak tételezni. De még hamisabb, és a belőle vont kultúrtörténeti következményeknél fogva ártalmasabb felfogás az, mely az iszlámnak mint vallási és állami rendszernek történelmi fejlődését tagadja. Sem az iszlámról mint vallásrendszerről sem pedig mint álladalmi rendszerről nem áll ezen felfogás. Minket e helyen az iszlámnak csak előbbi oldala fog érdekelni, annál is inkább mert, — hogy fejtegetéseim eredményét máimindjárt itt legelöl foglaljam össze — az iszlámnak nem csak ujabb időben,hanem már azonnal keletkezése után e tekintetben két iránya külömböztetendő meg: az egyik, mely, legalább elméletileg, ragaszkodó, conservativ, az adott alapot el nem hagyó, a másik mely az adott alapból kiindulva annak történelmi fejlődésének nem szegül ellene és körébe bele vonja mindazon elemeket, melyek ezen fejlődés tartalmát bővítették és gazdagították. Ezen két irány között épen az előbbit, a conservativ irányt, látjuk képviselve a nyugati iszlámban, míg a liberálisabb nézetekkel összefüggő iránylat a keleti iszlámban vergődött érvényre. A muhammedán vallás elméleti és gyakorlati részének, tehát dogmatikájának és rítusának tudvalevőleg két általánosan és minden secta által elismert kútforrása van, és pedig ; a) al-kitáb (a könyv) t. i. a korán tartalma, az a mi ezen könyvben nyíltan van kimondva vagy a mi szövegéből következik ; b) al-sunná és al-hadit (a traditio) tudniillik az, a miről a traditionális tekintélyek hiteles lánczolata (silsild vagy isnád) azt bizonyítja, hogy az a próféta által véghez vitt cselekvés-vagy tőle hallott mondás. l c) Csak igen későn, a rítusnak megszilárdulása után járult e két kútfőhez egy harmadik: c) al-igmd (consensus), tudniillik oly felfogás, a mely ugyan sem a szent könyvben, sem a traditióban nem fordul elő, de a melyre nézve a muhammedán vallás autoritásai, az úgynevezett imámok, egy nézeten [158]
