Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Előszó

nem foglalkozott. Idézzük Heller Bernátot: „Az iszlámkutatás számos igazsága, az arab irodalom történetének nem egy új megállapítása legelébb magyarul szólal meg. A nagy német művek az eredményeket lehiggadt rendszerbe foglalják. A magyar tanulmányok ellenben kiválnak a friss felfedezésnek lüktető erejével, lendületes közvetlenségükkel. A magyar értekezések in potentia, csírájában magukban foglalják a nagy összefoglaló műveket. A nemzetiségi kérdés az araboknál praeformálja a Muhammedanische Studien, sőt a Vorlesungen über den Islam műveit; A költő a régi arabok felfogásában, A pogány arabok költészetének hagyománya praeformálja az Abhandlugen zur arabischen Philologie első kötetét a költőnek és a költészetnek tulajdonított bűvös erőről. A koránmagyarázás különféle irányairól c. Körösi Csorna előadás praeformálja Goldziher utolsó nagy művét: Die Richtungen der islamischen Koranauslegung. Számos fontos értekezés csakis magyarul van meg, pl.: Muhammedán utazókról, A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében, A nyelvtudomány történetéről az araboknál, A muhammedán jogtudomány eredetéről, A történetírás az arab irodalomban (kiválóan jelentős), A buddhizmus hatása az iszlámra, a mythologiáról, a sémi tanulmányok történetéről szóló számos értekezés, a nagy orientalisták (Fleischer, Renan, gróf Kuun Géza, Uri János, Barbier de Meynard, De Goeje) emlékének szentelt akadémiai beszédek"

1

0. Az a tény, hogy Goldziher műveinek egy része csak magyarul olvasható és ezért a tudományos kutatás elől rejtve marad,

1

1 már régóta bosszúsággal vegyes szomorúsággal tölti el a nemzetközi tudós társadalmat. 1881-ben az alábbi szavakkal adott hírt Németországban August Müller A nyelvtudomány történetéről az araboknál c. dolgozat megjelenéséről: „Gern würden wir uns des Überblicks erfreuen, welchen der zu einem solchen besonders berufene Goldziher schon 1878 über die Entwicklung der sprachwissenschaftlichen Studien bei den Arabern gegeben hat, wäre die Abhandlung nicht in einer jener interessanten Nationalsprachen abgefasst, welche dutzendweis neben allen sonstigen Arbeiten zu erlernen jetzt von uns, hoffentlich überall vergeblich, verlangt zu werden scheint". („Szívesen örülnénk annak az áttekintésnek, amelyet már 1878-ban adott az erre különösen elhívatott Goldziher jóvoltából, ld.: Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. Művelődéstörténeti tanulmányok. Válogatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányokat és a jegyzeteket írta, a fordításokat ellenőrizte Simon Róbert. Budapest, 1981. 1

0 Heller Bernát: Goldziher Ignác. In: Emlékkönyv a Ferenc József Orsz. Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877—1927., 13. kötet. Kiadják: Blau Lajos stb. Budapest, 1927, 49 (lényegtelen rövidítésekkel — a szerk.). A német és a magyar nyelvű művek viszonyához ld. még Simon Róbert fejtegetéseit: Goldziher: Az iszlám kultúrája..., 73 — 75; és Conrad: The Pilgrim..., 146. 1

1 Ritka kivételnek számít pl. Schacht, aki hivatkozik A muhammedán jogtudomány eredetéről c. műre, sőt még azt is megtudjuk, hogy ki fordította le számára az értekezést, ld. Joseph Schacht: The Origins of Muhammadan Jurisprudence. Oxford, 1950, VII, 83 (3. lábj.). Újabban Conrad idéz rendre magyar nyelvű írásokat, ld. feljebb a 2. és 8. jegyzetben említett cikkeket. xvn