Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]

A. SPANYOL ARABOKRÓL. lS lyezi ellentétbe és bemutatja mindkét kultúrfok jellemvonásait, szemmel láthatólag minden mondatában akarna egy szót használni, mely körülbelül a mi európai »czivilizáczió« szónkkal egyértelmű, és igen tanulságos, ha azt látjuk, hogy nem képes oly szót alkalmazni, mely e tekintetben intentióit tökéletesen tolmácsolná. Midőn ezen európai fogalmat importálták keletre, azonnal megtermett az arabs szó. Medmél az arabs nyelvben annyi mint urbs, civitas a latinban; midőn urbanitas-t, civilisatio-t (tulajdonképen civilitast) akarnak mondani, a medind szó gyökéhői >mdn< csináltak, egy úgynevezett ötödik formájú nomen verbalét és meg lett a temeddun azaz: polgáriasoddá, azon szó, melyre a stambuli reformefendik épen oly büszkék, mint a kairói »uj korszak« teremtői és a bejrúti divatos encyklopaedisták. A szótöbbség fogalma is egészen uj fogalom keleten, de midőn Egyptomban a parlamentáris constitutio az uj korszakot megkoronázta és a különféle parlamentáris bizottságok, maga a népképviseleti testület, az egyptomi emberiség akaratát szavazás utján kezdte napfényre deriteni, a hírlapoknak és alkotmányos törvénykönyveknek szüksége volt a szótöbbség fogalom egy praeciz kifejezésére, és képesek is voltak azt megkovácsolni nyelvük meglévő anyagából, csinálván ezen arab comparativusból (illetőleg elativusból) aktar, aglab úgynevezett nísóa-kat, igy: al-aktarijjá vagy al-aglabijjá. Igy származtak arab szók, tősgyökeres arab derivátiók ily fogalmak kifejezésére is, minők parlament, szavazás, stb. és csak igen keveset vettek át a franczia nyelvből, pl. kümisiűn, (commission) telegraf, vagy pedig vegyitettek európai és ázsiai elemekből, pl.

1 Antikátchánc = régiségtár, stb. Igy lehetett a Code Napoleon minden egyes részét tősgyökeres arab forditásban létesíteni, és a német hadi törvényt Muhammed nyelvére minden idegen szó kikerülésével áttenni, természetesen az illető fordítónak — ki Kairóban egy ilyen alkalommal kérte ki tanácsomat — véres verejtékével. Igy keletkezett az a hivatalos és tudományos műnyelv, melyet egy magas kairói hivatalnok, midőn e jelenségről vele egy kis eszmecserém volt, e tiszteletbeli névvel illetett: Jargon officiel et scientifique — és melyről bővebben fogok szólani, midőn [147]