Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
A. SPANYOL ARABOKRÓL. lS türelmetlenségét és fanatismusát; hogy a szép iránt az életben és művészetben nagyobb fogékonysággal és elevenebb érzékkel birtak keleti törzstársaiknál: egyszóval, hogy az andalusiai iszlám a muhammedán kultúrtörténetnek a humanismus szempontjából legörvendetesebb jelensége, melynél a kultárbarát szivesebben pihen meg, mint a keleti iszlámnál. És nevezetes az, hogy ezen előítélet — mert hogy ilyennek tartom, az már azon előrebocsátott nyilatkozatomból következik, hogy ezen nézet megezáfolására készülök, — hogy ezen előítélet mondom, nemcsak európai tudósok felfogását vezette félre, hanem ugy látszik már számos középkori arab tudós Ítéletét is meghamisította. Kétségtelen és eltagadhatlan jelenség, hogy azon művelődési állapotoknak javításában, melyekben Európát a IX. században találjuk, a spanyol arabságnak elvitathatlan nagy és maradandó érdemei vannak, a melyeket gondatlan és felületes enthuziasták szerettek és szeretnek ugyan még a legújabb időkig is nevetséges túlzások áltál helyes mértékük fölé emelni *), de mely túlzások levonása után megmarad a valóságos történelmi érdem egy oly összege, hogy bátran állíthatjuk azt, hogy azon négy évszázadnak, melyben Andalusiát mintmuhammedán provinciát ismerjük, az európai irodalomra 2) gondolkodásra 3) és társadalomra, 4) egy szóval az európai kultúréletre döntő befolyása volt. Ezen befolyás miben állott, az oly gyakran és oly bőven volt egyéb tudományos értekezések tárgya, hogy ezen t. hallgatósággal szemben fölösleges ismétlésbe bocsátkoznám ha a magam részéről újból elmondanám. Csak azon jelenségre akarom e téren figyelmöket irányozni, hogy mig Európa az andalusiai araboktól oly dús ajándékokat fogadott el, amaz az Ázsiából és Afrikából bevándorlottaknak nem nyújtott épen semmit, a mi kultúréletük tartalmát, gondolkodásuk és érzésük körét bövitette és gazdagította volna. 5) Ha igaz az, hogy a szótár modern tudományos felkutatása a kultúrtörténetnek egyik leghitelesebb kútforrása, ugy e téren is az európai nyelveknek egy részről és az arab nyelvűek másrészről egymás mellé állítása a leghitelesebb adatokkal szolgál. A mi földrészünk művelődésében és társadalmi életünkben nagy szerepet játszó szókról [145]
