Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

164 Muhammedán utazókról. keresztyén újság, ámbátor szerkesztőjéről az a hír jár, hogy jó muszlim, a mi merő hazugság.« Fárisz úgy látszik már régtől fogva táplálta azt a voltairiamismust, mely még mai muhammedán igazhitüséggel írt könyveiből és czikkeiböl is kisugárzik. Nem volt tehát reá nézve nehéz dolog, egyik felekezetből a másikba átlépni. Megkezdte a protestantismussal; de melyet nem vallott úgy, hogy előbbi felekezete ellen aggressive ne lépne fel. Egy munkája, mely sajátképeni hirét mint arab nyelvmüvészét megalapította*), telve van a pápista papság kigúnyolásával; sőt egy helyén maga a pápaság intézménye ellen is kikel, felizgatva azon körülmény által, hogy testvéröcscse, ki egy czikket írt, mely nem egészen correct katholikus álláspontot foglal el, felekezetének patriarchája által börtönbe vettetett. — F. életének legnevezetesebb időszaka összefügg azon meghívással, melyet az angol bibliaterjesztötársulat részéről vett és mely abból állott, hogy fordítsa le a bibliát arabs nyelvre. Ezen meghivásnak, mely a legfényesebb feltételekkel volt egybekötve, engedett is, és miután a társulati bizottsággal minden módozat iránt tisztába jött, egy jó idő után, melyet Malta szigetén, mint az ottani főiskola tanára töltött el, Angliába indult. Ez utazása körülbelül ugyanazon időre esett, midőn Páris, hol ép akkor volt a világkiállítás, az idegenek és utazók gyülhelyévé lett. Fárisz is a bibliafordító társulat költségén lerándult Francziaországba és huzamos időt töltött ott el; majd- pedig bibliai munkálata bevégzése után visszatért a keletre. Itt neki, a hitehagyott, nak, azon körökben, a hol ifjú korában mozgott, nem jó dolga lehetett; ambitiója, mely őt vezérszerepfelé vonta, nem talált kielégítést Syriában és a keresztyének között. Elhatározta magát tehát arra, hogy „elmegy töröknek.« El is ment és úgy látszik nem bánta meg; me'rt mindenben oly erős oszlopaként mutatkozik az iszlámnak, mintha csakugyan szülei választásából nyerte volna az Ahmed nevet, melyet az iszlámra való áttérése alkalmával vett fel. Áttérése után nemsokára Kairóban letelepedett, hol oly arab férfiaknak, kik idegen, azaz európai nyelvet is értenek és elég szolgai lelket éreznek arra, hogy tehetségeiket az Iszmael basá czéljanak szenteljék, rósz dolguk soh'se volt. De F. Egyptomban nem alkalmaztatott közvetlenül a reform munkálatok szolgálatában *) Franczia cztme :„Iia vie et lee aventures de Fariak, relation de s e s voyages avec »es observationscritiquesurles autres peuples" (Páris. 1855.) [136]