Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

164 Muhammedán utazókról. legtöbb jeleseit és ez részesül azon kitűnőségben, hogy Egyptom tartozik provinciái közé. Harmadik helyen következik Európa, mert ott lakik az igazhitűek fejedelme, a legnagyobb imám; ne gyedik helyen vannak a déli ténger szigetei, melyeknek lakossága részben muszlimokból áll; végre a teljesen hitetlen Amerika zárja be a foksorozatot.« Minden közvetítés nélkül ép említett nyilatkozatát ezzel toldja meg: »De az ismeretek tekinteteben Európát illeti az elsőség a világ valamennyi részei fölött, Francziaország és Angolország pedig c tekintetben legkitűnőbb tartományai Európának. Ezek a világnak legelőrehaladottabb országai a pozitiv tudományokban; a régieket túlhaladják a physikai és mathematikai tudományokban, sőt a metaphysikában és bölcsészetben is. . . . . A francziák a legnagyobb tolerantiának barátai. Senki sem háborgatná a muszlimot ha mecsetet, vagy a zsidót ha zsinagógát akar építeni, sőt szeretik, ha mindenki azon vallása mellett marad, melyben született.« Mind untalan elbeszéléséből ki-kitör a muzulmán orthodox és az arab nemzetiség híve. Kevesen az iljak közt őrizték meg Francziaországban e kettős qualitást. — A »mission« főigazgatóján kivül az ifjak ellenőrzésére még egy pár arab ember is melléjük adatott; köztük valami Hadzsi Haszan. »Az iszlám nemes traditiója szerint ott a hol 40 muzulmán együtt van, közöttük okvetlenül egy szent egyén is találtatik. Közöttünk a jámbor Hadzsi Haszan volt kétségkívül ezen szent ember. Almai mindig teljesedésbe mentek. Midőn Párisban tartózkodtunk, nagy figyelemmel követtük az igazhivők fejedelme és az oroszok között folyó háború fejlődését. Haszan eltelve azon tudattól, hogy Allah az igazhivőket cl nem hagyhatja, álmaiban gyakran látá a mint a szultán győzelmesen hagyja el a hareztért. Az igazhitűnek álomlátása igazság. Nemsokára Mahmud szultán visszanyerte minden jogát.« (IV. fej.) Páris hőmérsékéről szólván, leirja a kályhák insiitutióját, melyet a scikh Egyptomban nem láthatott, leirja miképen csoportosulnak télen a tűzhely körül, hogy átmelegítsék átfázott tagjaikat. »Nem csodálatos, — úgymond — hogy a tűz felé vonzódnak. Kérjük Alláht, hogy mentsen meg bennünket a pokol tüzétől.« A Szajna vizéről szólván, rakpartjairól, hidjairól, szigeteiről: »Mi mindez — úgymond — a Nílushoz viszonyítva. Rődha szigetéhez és a nílometerhez (mikjász)! Valóban nem lehet semmit sem hasonlítani Ródha szigetéhez. Mily különbség van a Nilus éí a Szajna vizei között, ha e két folyam izét hasonlítjuk öszsze. A [132]