Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

Goldziher Ignácz. lOf a melylyel hatodfélszázaddal előbb a halhatatlan Dzsclál ed-Din Rúmi nevezte el azon költeményeit, melyekben az isteni eszme iránt táplált égő szerelmét énekli. Utazónk ugyan első, de nem volt utolsó, ki az angol dá­mák szépségét énekli a keleti költők berkében. Hatvan évvel ké­sőbb, Chalil al-Chöri egy ma is élő és általam személyesen ismert modern arab költő (Beirtitban), egy költészeti gyűjtemé­nyében, melynek czíme : »Üj korszak« (al-'asr al-gedíd) szintén egy pár angol ladynak szenteli ugyanazon költői alakokat, melyek­ben Imru-l-Keis, Antara sat. a rideg U n e i z á t, a kecses 'A b 1 á t és egyéb zivatagi Dulcineákat énekeltek meg. Utazónkban van egy kis szemtelenség, melyet úgy látszik a turbános curiositástól felvettek, de melyért egy belföldi költőnek bizony nem tapssal, de korbácscsal köszöntek volna. Azonban Mirza Abü Táleb, midőn kaftanjában karöltve járt a ladykkal és turbánnal fején vezette őket a tánezterembe, sokkal érdekesebb alak lehetett, semhogy ne alkalmazták volna irányában azon ho­ratiusi mondást, mely régi idők óta a költők iránt elnézést ajánl. Néha disputátiókba is bocsátkozik a nőkkel, azon théma fölött, hogy hol szabadabbak az asszonyok Európában-e vagy pedig Ázsiában ? A b ű T á 1 i b ezen kérdésre nézve azon paradox tételnek be­bizonyítását vállalta el, hogy az ázsiai nők több szabadságot él­veznek, mint az európaiak és akárhányszor vállalkozik ezen téte­lének bebizonyítására. Persze utazónk a napfénynél világosabbnak tartja azt, hogy »minthogy angol törvény szerint a férj­nek jogában áll feleségét bottal átdöngetni, fel­téve, hogy ezen litlegezés komolyabb veszélylyel nem jár, azért tetszés szerint szobába is zárhatja nejét; a nők tehát jól vigyáznak nyelvükre és nem engednek neki kelleténél több szabadságot« (157. lap.) Hogy az ázsiai nők szabadsága nincs kevésbé korlátolva, mint az európaiaké, az egyik kedvencz esz­méje Abű Tálebnek; de igen könnyen érthető, hogy nem igen találhatott hivökre európai körökben, ha ezen nézetét hangoztatá. Különösen egy angol nő, kit névleg nem említ, tartozott a naiv persa úr oppositiójáhöz. »Minden fáradságom daczára, öt téves eszméjéből kigyógyítani és neki épen ellenkezőjét bizonyítani an­nak, a mit valónak hitt, nem volt lehető e nőt az igazságról meggyőzni. De tétovázott véleményében és arra kért, hogy — minthogy már kérkedni kezdett — véleményemet tegyem papírra, hogy jobban megérthesse azt és hogy könnyebben juthasson a [127]

Next

/
Thumbnails
Contents