Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

9t) Muhammedán utazókról. tévedésből az igazsághoz". (411. lap.) Engedett is a szerző a szép kérőnő felszólításának és utazási munkája függelékében az ázsiai nők szabadságát és az európaiak szolgai állapotát bizonyítgatja. Szívesen mutatnám be szerzőnknek e tekintetben esze járását; de hisz még egyéb is hátra vagyon. Ugyancsak egy angol nő, Lady Spencer felszólítására írta könyvének egy másik excursusát. Ezen nő arra kérte fel őt, nyilatkozzék az angol nép jelleméről egész nyiltszivűséggcl és tartózkodás nélkül, derítse fel hibáit és jó oldalait a mint tapasztalta azokat. E felszólításnak is engedett Abü Tfilcb — hogy is tagadhatott volna meg valamit az általa annyira tisztelt angol hölgyek egyikének ? Kritikája élesebb, mint tán Lady Spencer maga várta volna. „Az angolok legelső és legnagyobb hibája melyért megrovást érdemelnek, vallástalanságuk és nagy ragaszkodásuk az atbeismushoz." (208. lap.) Nem kevésbé rója meg hiúságukat, szemtelenségüket, anyagi telhetetlenségüket, önzésüket, és tudományos praetentióikat. „Alig szerzett valaki valamicske gyenge fogalmat bizonyos tudomány elemeiről, vagy valamely idegen nyelv alapszabályairól, már is neki megy könyvet bocsátani a sajtó alá, melynek nincs több értéke, mint a gyermek játékszereinek, és mely csak tudatlanokat mulattat, anélkül, hogy tanúit ember hasznot vonhatna belőle . 1 . . . . De az angolok önhittsége oly nagy, hogy azonnal meg vannak győződve a szerző mély tudományosságáról, és megveszik a könyvet." (215. lap.) Különösen az angolok közül az orientálistákra alkalmazza ezen ítéletét és névleg az öreg tudós William Jones persa publicátióit veszi dorgatorium alá. Lehet, sőt valószínű, hogy ezen animositását fokozta azon körülmény, hogy midőn Londonban keleti nyelvekben való oktatás által akart egy pár fontot zsebre tenni, nem igen jelentkezett tanítványa. (108. 1.) Mirzánknak a történelem úgy látszik nem volt erős oldala. A persa-görög háborúk szerinte Nabukodonozor alatt folytak es Horn ér Trójában született (284. lap). Mégis arrá intvén az angolokat, hogy mérséktelenségükkel hagyjanak fel, a történelem példáira utalja őket. Természetesen a tatár és arab történet egy pár mérsékletes hősét (Timűrt és Alit) hozza fel. (213. 1.) Pontosan kiszámítja, hogy a nap 24 órája közül az angol embernek csak hat szabad órája marad meg a test ápolására szánt időből, és e hat órát is látogatásokkal és az üzleti dolgok elvégezésével tölti ki. Legyen ennyi elég muhammedán utazónk jellemzésére és [128]