Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]
Goldziher Ignácz. lOf mányos utazásokkal. Már a Mohammed után következő generatió emberei között említtetik valami Gábir b. 'A b d A 11 á h, ki tiz társaival együtt Medinából egészen Egyptomig utazott, csupán csak azért, hogy egy kétes traditio mondat fölött szerezzen biztos tudomást. *) És igy történt ez századokon keresztül. Az utazási irodalom azonban ilyféle utazásoknak nem igen sokat köszönt. Én legalább ezen pillanatban nem vagyok képes egy utazási munkát felemlíteni, mely az eféle indokból vállalt utazásnak köszöni eredetét. És ez igen természetes. Az »utazó scholarisok« uti czélja nem az utazás volt, hanem a mecsetekben és akadémiákban való letelepedés. III. A keletnek legújabb története ezer fonállal van egybeszöve azon befolyás történetével, melyet Európa mind politikai, mind művelődési tekintetben a keletre gyakorolt. Ezen befolyás alatt álló pontjai a muhammedán keletnek — ezen czikkemben csak a muhammedánságot tartom szem előtt — különösen hárman vannak: I.ndia, Syria és Egyptom; némi tekintetben a franczia uralom alatt levő Éjszakafrika is. Az elsőben az angol hódítás, a másodikban a lassan de hatályosan működő missiótársulalok, a harmadikban a dynasztia sajátszerű culturiránya voltak hordozói és megindítói azon mélyreható európai befolyásnak, melynek gyúpontjai a muhammedán kelet ép nevezett részein képződtek. — Az angol befolyás Indiában, a hódító nép ismert tapintata és — mi fő — történelmi érzéke folytán, csak áldásosnak nevezhető ; alkotott, de nem rontott, fejlesztett, de nem erőszakolt, müveit de a nélkül, hogy a bennszülöttek önérzetét elölte volna. — A szyriai missiótársulatok, melyek egyelőre csak a bennszülött keresztyén felekezetekre hathattak, már annyiban is csak egyoldalú és egyáltalában véve a valódi műveltséget nagyban elő nem segítő irányban működtek, a mennyiben első sorban dogmatikai szőrszálhasogatásokra és a keletiek organismusába be nem illő intézmények meghonosítására fordították idejüket. Igen sokat nem nyomhat a kelet müvelésének történetében, hogy a Van D i j k tudor vezetése alatt már évtizedek óta működő amerikai missiótársulat egy pár maronitát áttérített az amerikai protestantismushoz, ámbár a Libanon gyermekei alig emészthetik meg a germán szellem ezen vallási termékét. — Egyptom művelődése pedig — *) A 1 - G a z á 1 i Ibjá XI. p. 225. [121]