Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

JELENTÉS \ KELETRŐL HOZOTT KÖNYVEKRŐL. 31 hogy hasznosabbnak állítsa a gyermeki szellem számára a históriai oktatást mint Hariri szömüvészetét és pbrázisainak csörtetését.') Mig a fennebb jellemzett két iró egyike világtörténelmet a másik iszlámtörténetet nyújt, addig a jeles al-Makrízi azon könyvében, a mely ezúttal szintén gyűjteményük egy részét képezi

2) mint monographus lép fel Egyiptomot illetőleg. Mindaz, a mit eddig a mohammedán Egyiptomról irtak, 'Abd al. Latifon kivül, al-Makrízíre megy vissza mint első rendű kútfőre. De alig találhatni a világirodalomban egy kimerítőbb és körülményesebb kútfőtárt, mint ezen munkát. Azért mondom »kütfőtár«, mert al-Makrizi 2 fólió kötete magában véve egy egész bibliotheca. Nemcsak történetet nyújt, de ethnograpbiát topographiát, történeti földrajzot, culturtanulmányt és mindazt mi az iszlámiicus Egyiptom történetirójára nézve fontos. Nem volt alapítása óta Kairónak egy mecsetje, egyháza vagy zsinagógája, melynek története nem volna meg e munkában; nem könyvtára, iskolája, kórháza, fürdője, mulatóhelye, melyről számot ne adna; utczák, piaczok, közterek, halmok, sat. mind oly lelkiismeretes pontossággal, és oly kimerítő sokoldalúsággal vannak itt ismertetve, hogy bámulva nézzük azon fáradhatatlan szorgalom gyümölcseit, melyet a szerző e munkába belefektetett. Jól mondja egy ujabb arab kritikus, hogyMakrizi tulajdonképen inventáriuma Egyiptomnak és szívesen bocsátjuk meg a történeti rész cbronisticus szárazságát, ba odatekintünk azon óriási ethnographiai és művelődés történeti anyaghalmazra, melyet oly Ízléssel nyújt elénk. Különösen a koptok szokásait és történetét sehol egyébütt nem tanulmányozhatjukoly jól mint e munkában, és hogy mily kútfőként szolgál a mameluk korszakra nézve minden tekintetben, azt látjuk »Quatremére, Iíistoiredes Soultans Mameluks« czimü dolgozatából, mely nyilván nem egyéb mint al-Makfizinek jegyzetekkel ellátott fordítása. Ezen szerző a történelem oly pontjaira fektet súlyt, melyet egyéb arab liistoricusok nem igen szoktak figyelemre méltatni; igy pl. a közigazgatás rendsze») al-Fachrí p. IV. (Ahlwardt kiadása.) s) Kiláb al-mava'iz tc-al-i-libár bi-dikri-l-chilat real- Athár. 2. kötn. fol. Bulák 1270. M. T. Akad. Értek, a Nyolv- és Széptud. körébél. [105]