Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]
36 DK. GOLDZIHER IGNÁCZ. laki, ha eltekintünk egy olasz nyelven iró Svéd gyenge kísérletétől'). Különösen két dolog az, mely nem annyira a szerző irányára, mint inkább munkájának kiterjedésére vonatkozik,. és melyben Ibn Cbaldún szintén túllépett az addigi arab történetírás szokott korlátain. Ibn Ch. először is a mennyire hatalmában volt »világtörténetet« kivánt nyújtani, és ha ez kútfőinek vagy inkább nyelvismereteinek elégtelensége folytán nem sikerült is neki, de mégis bátran állithatjuk, hogy oly bő körre előtte arab történész nem terjeszkedett; másodszor szolgálatot akart tenni tágasb értelemben vett hazájának, Afrikának, midőn ő kezdette meg legelőször lakóinak ethnographiáját. Ihn Chaldun tudniillik daczára annak, hogy arab származásának és nemzetiségének teljes öntudata élt lelkében (büszkén bizonyítja származását Délarabiából) 2): mégis elég történeti érzékkel birt oly törzseknek históriai méltatása iránt, minők a berberek, kik szülővárása körül és a délibb Afrikában akkor még nagy számmal voltak elterjedve. És valóban bámulatos körülményeséggel találjuk a berberek ethnographiai és politikai történetét szerzőnknél, ki majd csaknem egyetlen kútfő maradt az afrikai történet e terén. 3) Jellemző végre szerzőnk tárgyalására nézve, hogy a történelem keretébe belevonja a művészet- és irodalom történetet valamint a hadászatot is; az épitészetre vonatkozó részletet Coquebert de Montbret ismertette legelőször 1827-ben; az irás fejlődésére vonatkozó fejtegetéseit egy névtelen olasz (Róma 1820, Articolo di Aben Calidano sull'antica e varia arte di s erivere appresso gli Arabi). Az arab irodalom és tudomány története még nincsen tágasb köröknek bemutatva; kár hogy Slane e részletre, ámbár szintén a »Prolegoménes«-ben foglal helyet, nem terjesztette ki fordítását. Gräberg di Ilemsíi Not. int. allafumosa opera istor. ill hau Haitian Firenze 1834. Önéletrajzában, melynek eredetije teljes történelmi munkája VIII. kötetének végén, forditása pedig Slane munkájának elején található igen pontos geneologiai táblázatot nyújt. 3) A munka ezen része Slane által francziára is lo van fordítva. Ilistoire des Berbers et des dynasties musulmanes de l'Afrique septentrionale 3 kötet Algier 1852—26. Ezen részlet szövegét is kiadta Slane 2 kötetben (ugyanott 1847 — 51.) [100]
