Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

JELENTÉS \ KELETRŐL HOZOTT KÖNYVEKRŐL. 31 nak (megli. 505. h.) »a vallás tudományának felélesztése« czimü munkája. Én csak azért sorozom e rovatba, mert tán az összes moliammedán irodalom nem mutat fel egy könyvet sem, melyben a traditió oly bő alkalmazásra talál és melyből oly bőséggel lehetne tauulmányozni a moliammedán morált és életnézetet a traditió szempontjából, mint épen az »Ihjd-» bél. Mint neve is mutatja, a szerző, ki egyike az iszlám legelső embereinek, általa az clhanyagoltatásnak induló vallási tudományokat akarta feléleszteni '). Hogy czélját elértc-e, azt nem akarom e helyütt vizsgálni; bővebben kellene akkor szólni az iszlám tudományának állásáról az V. században és kifejlésérül a Gazáli után következő időben. Elég a hozzá, hogy az utókor oda nyújtotta a szerzőnek a pálmát, midőn öt nemcsak Muhji al-Din »a vallás felélesztőjének« nevezte el

} hanem százada legnagyobb embereként a »mugaddid« cziminel tisztelte meg emlékét. Daczára ellenségei és irigyei nagy számának, a közhangulat az arab tudósok között oda megy ki, miszerint ha lehetséges volna prophéta még Muhammed után, ki »minden própbéták pecsétje« : ügy okvetlen Gazálí-t kellene mondani ilyennek.

2) Mondom al-Gazúlinak sok volt az ellensége, sok mint minden reformátornak. És al-G. a szó legnemesebb értelmében miut újító lépett fel a moliammedán magán- és tudományos életben uralkodó irány ellen, oly irány ellen, mely épen' a mi időnkben is, a mennyire azt moliammedán tudósok között szerzett tapasztalatok után tudom, díyik. Az összes mohammedán tudomány súlypontját, t. i. akkor mint most is a fikh practicus részére fektették. A rituális élet ezerszálu bonyodalmai számára egy minden előrelátható esetet tekintetbe vevő és feldolgozó casuistika által, irányadó szabályokat csalni lei az irott tekintélyekből: ez az óriás tudomány törpe problémája. Mosakodás, étkezés, imádkozás, sőt tulajdon birtoklás sat. bizonyos Allah akaratjára visszavezetett elménczkedés fonalán. Gazáli nagy kedélye és gazdag vallásossága eszméket keresett s világnézetet, és csodáljuk-e ha azt hiába akarta találni ') Életrajzát megírta Gosche Richárd: OaidWs Lehev und Werke (Sitzungsberichte der kön. Akad. in Berlin 1858.) 2) L. Goldziher Zur (Jharakterití-k alSujiitis 6. lap. [83]