Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]
12 DR. GOLDZIHER IGN.VO Z. a tudósok haszontalan elménczkedéseiben ? A mi nem volt meg, azt ő meg akarta teremteni azon hitben, bogy csak a hajdan meglevőt ébreszti új életre, és azért mondja feladatát«, a hittudomány felélesztésének.« Munkája előszavában egy pár szóban mesterileg ecseteli korát, mint oly kort, mely tudományának magaslatát a »fetvá«-ban bámulja és tudósait a kádíkban véli feltalálni, azaz oly téren, hol a formalismus ábrándos túlkapásai műveltettek legelső sorban.') Nem lehetett szó a fikh eltörléséről, hanem csak bensőitéséről, és mily óriási úttörő szellem kellett ahhoz, hogy ezen külsőleges törvények halmazából egy egységes világnézetet teremtsen ki valaki ? De itt segélyére volt al-Gazálfnak a traditió, mely elég elhanyagolt anyagot nyújt e téren, — csak ki kellett hámoznia a ritualismus burkoló hüvelyéből a benne lappangó szellem magvát. Igy lett al-Gazáli minden arab iró között legernyedetlenebb mivelője a hagyománynak. 2) Nem győzhetjük eléggé bámulni ezen nagy szellemi munkát. Mert a szerző feladatának keretébe befogadja a fikh minden egyes fejezetét, és ezen kemény halmazát a megkövesült szellemnek, mintegy sublimálva látjuk kilépni al-Gazáli mesteri tollából és finom elméjéből. Az egész munka elejére egy fejezetet tűzött a tudományról, melyben elmondja nekünk egész programmját és mindazt, mit az iszlám legrégibb tekintélyeinek felhasználásával e téren érez, gondol, vall. E mellett nem használjuk eredmény nélkül az Ibjá-t mint az illető kor művelődése történetének egyik kútfejét. Mert midőn a szerző egy új irány úttörője akart lenni, nem kerülhette ki, hogy minden untalan egy-egy oldaltekintést ne vessen kortársaira és hogy ne ostorozza megfásult életnézetüket. És ezt négy főrészben végezi el, melynek elseje az 'ibädät-ot azaz a tulajdonképeni vallásbeli istenszolgálatot, másodika a mu'ämelät(az élet gyakorlati körülményeit) a másik fele pedig részben a mungidt, (azaz az erkölcsileg üdvhozó) másrészt a muhlikdt(azaz erkölcsileg vészhozó) dolgokat tárgyalja. 3) i)al-Szujútt irt egy munkát, mely kizárólag az lhjábau felhozott alitiókkal foglalkozik : »tachrtg ahddítal-ihjd.« •) Ihji I. köt, 4. lap. 5j Átnézete az egész munkának Flilgcl bécsi katalógusában II. köt. 91. lapon található. [84]
